Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón csősszel nem volt szabad a kiskertet munkáltatni. A nyári hónapokra segédcsőszöket is alkalmaztak „ a sok értéket képviselő terményeknek megőrzése végett. "21 A kiskertgazdálkodás megszűnése Az 1920-as évek második felében mind nehezebben volt hajlandó a város meghosszabbítani a kedvezményes bérleteket. Mint azt az indoklásban írták:22 „...a kiskertek az azokat művelőknek már megközelítőleg sem nyújtják azt az előnyt, amit a létesítésük idején biztosítottak, sőt az az illetőkre megélhetési szükséget nem képez, de még csak tekintetbe vehető könnyebbséget sem jelent már, ezért létesítésük jelentőségét már nagyobb részben elvesztették. [...] a termények beszerzése most már nehézségekbe nem, de még nagy költségekbe sem kerül, aminek elhárítása volt a tulajdonképpeni fő cél és így az intézmény fenntartása már elfogadható indokkal sem támogatható [...]" Mint azt a tagsági létszámot bemutató táblázatban is láthattuk, az érdeklődés is csökkent a művelhető parcellák iránt. A Kiskert Egyesület esetében a várostól bérelt összes terület az időközi visszabocsátások miatt 1930-ban 105 kh-ra apadt, melyről egyrészt azt állítják, hogy még ebben az évben is művelés alatt volt minden parcella, másrészt viszont a nagy szárazsággal indokolják, hogy parlagon hevert több kiskert. Mindenesetre az egyesület ügydöntő közgyűlésén, amikor arról kellett volna döntenie a tagságnak, hogy részt vesz-e az egyesület az árverésen mint bérlő vagy feloszlik, nem jelentek meg a tagok. Az egyesület 1931. szeptember végén beszüntette működését. Összegzés A kecskeméti kiskertgazdálkodásnak jól kirajzolódó íve volt, mely tükrözte az időszakban a földterülettel nem rendelkező, bérből élő városlakók életkörülményeit. A kiskertek az önellátást, az élelmiszerek, zöldségfélék saját szükségletre termelését voltak hivatottak lehetővé tenni. Az igénylőnek kiadott parcellák száma ezért - ha nem is minden esetben, mint erre a példát láttuk, - a család nagyságától függött. Fénykorában a Kiskert Szövetség 700-1000 családnak segített kerthez jutni. A többi szervezet tagságát csak megbecsülni tudjuk: összesen mintegy 1500 családnak lehetett kiskertje az 1920-as évek közepén. A kiskertek fontos ismérve volt, hogy bérlői maguk művelték, s ez az adott körülmények miatt általánosnak mondható még akkor is, ha vannak olyan adataink, melyek lehetséges feles művelésről adnak hírt. Nem kizárható persze, hogy olyan nyugdíjasok, akik nem bírtak kijárni vagy a parcellát művelésben tartani, segítséget kértek, s az sem, hogy egy-egy magasabb beosztású városi alkalmazott nem akart beosztottjai mellett hajlongani a kiskertben. Lényeges tulajdonsága volt még a kiskerteknek a városközeliség, hiszen a tulajdonosok a városban laktak, a kertnek tehát számukra könnyen és gyorsan megkö21 BKMÖL X.113. kgy.jk. 1919. július 27. 22 BKMÖL X.l 13. Hivatalos kiadvány Kecskemét város th.biz. 1928. május 28. napján tartott rendes havi közgyűlése jegyzőkönyvéből. 137
