Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón

Az 1917-től működött a tisztviselők kertészkedő csoportja és 1919-től vannak adatok a közalkalmazottak kertészkedő csoportjáról. A mutatókban 1920-tól találunk bejegyzéseket a tisztviselők, illetve városi alkalmazottak (kis)kertgazdaságáról és a Menekült Tisztviselők Egyesületéről, mely ugyancsak kiskerteknek való földeket bérelt a várostól.

S végül szólnunk kell a Városi Alkalmazottak Kiskertgazdaságáról (ill. Szövetségéről), melyről 1920 és 1930 között találunk bejegyzéseket.

A tisztviselők kertészkedő csoportjának működésével kapcsolatban a következőket olvashatjuk:

„Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető M.Kir.Minister úr társaságunknál [Hadi Termény-Részvénytársaság] Nagyságod [polgármester] útján a Kecskeméten alakult tisztviselői kertészkedő csoport részére többek között 465 kg babvetőmagot utalt ki. [...] A kiutalt borsóvetőmagot nem szállíthatjuk. Tengeri vetőmag tekintetében illetékes osztályunk fog közelebbi értesítéssel szolgálni. ” 11

A kivonatból kiderül, hogy ez egy tényleges szervezet volt, s méghozzá nagy taglétszámmal működhetett, ha csupán babvetőmagból 465 kg-ot kaptak a Hivataltól. Egy másik értesítésből

11 12 13 egyébként az is kiderül, hogy borsóvetőmagból hasonlóan nagy mennyiséget, 775 kg-ot kapott a csoport.

1920-ban a Városi Alkalmazottak Kiskertgazdaságának városi tanácshoz írt levelét 125 tisztviselő írta alá, melyben nehéz megélhetési körülményeikre tekintettel kérik, hogy a város legközelebbi pontjain fekvő, a város tulajdonát képező haszonbéres földekből 4-4 kh-as parcellákat kaphassanak haszonbérbe. Mint írják, „ 1-1 parcella mezőgazdasági terménye elegendő ahhoz, hogy egy városi alkalmazott családjával együtt a mostani csekély illetményei mellett megélhessen. ” 13 A közgyűlés a kérelmet azzal utasította el, hogy a városi alkalmazottaknak már osztott 400 □öles veteményföldeket.14

A forrásokból arra következtethetünk, hogy ennél a szervezetnél 400 nőies parcellák osztása volt szokásban. Ez jóval nagyobb, mint a többi kiskertcsoportnál, mint láttuk, a Kiskert Szövetségnél csak a 8 családtaggal biró igénylő kaphatott ekkora területet, a Menekült Tisztviselők Kiskert Szövetségénél pedig 360 Dől volt a legnagyobb igényelhető parcella. így hát nem meglepő, hogy a közgyűlés nem adott több területet ilyen célra.

1923-ban is érkezett kérelem a városhoz, melyben a városi alkalmazottak 1-2 kh-as kiskertek kiutalását kérték. Azért folyamodtak a városi tanácshoz, mert hallottak arról, hogy Debrecen és Szeged hasonló támogatásban részesítette alkalmazottait. A város azonban ezt a kérelmet sem tartotta teljesíthetőnek, mert „a városi

11 BKMÖLIV. 1908.b, 1626/1918. iratcsomó, 1918. március 18., kiemelés tőlem.

12 Uo., 1918. április 2.

13 BKMÖL IV. 1908.b, 1230/1920. iratcsomó, 1920. január 17. Egy-egy ekkora parcellát valószínűleg már felesbe is ki lehetett adni, és a mezőgazdasági terményekből még úgy is megélhetett a kiskertbérlő. Másrészt 4 kh fold megmunkálása meghaladhatta egy városi alkalmazott erejét és idejét. Adatközlő megerősíteni nem tudta, hogy a feles művelés szokásban volt-e. Ezt csak feltételezhetjük abból a kérelemből, melyben egy városi tisztviselő kiskertjét ki akarta adni feles művelésbe, amit viszont a Kiskert Szövetség nem engedélyezett.

14 Ugyanott, 1920. augusztus 30.

133