Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken

V. Sági Norberte: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken

alkalmazottaknak már kijelöltek kiskertnek való területeket, igényeljenek földet ott a kérelmezők. ”15

A megélhetési körülmények nehezebbé válását jelzi a Városi Alkalmazottak Kiskertgazdaságának 1925-ben megfogalmazott újbóli kérelme:

„A tisztviselői fizetések vásárló értékének még mindig tartó csökkenése az eddig megélhetésüket nehezen biztosítani tudó kistisztviselőket is arra kényszerítette, hogy maguk s családjuk életfenntartása érdekében mindent megragadjanak. Amíg a létfenntartás segítését kitűnően szolgáló »kiskert« intézmény igénybevételét a múltban egyesek mellőzni tudták, ma már görcsös erőfeszítés nyilvánul meg a magasabb fizetési osztályok részéről is, hogy a minden napi szükségleti cikkek egy részének olcsó betermelésének alkalmas kiskertekből parcellákat szerezzenek. [...] A fent vázolt okoknál fogva ez évre felszaporodott igénylők 1/5-ét sem tudtuk kielégíteni, sőt 400 □ öles parcellák kettéosztásával kellett eljárnunk, bár 200 □ öles területen egy több gyermekű városi alkalmazott kerti veteményei, burgonya, tengeri, stb. szükséglete jó esztendőben is csak szűkösen termelhető ki. ” 16

A kérelemben 15-20 hold föld haszonbérbe bocsátását kérik „az eddigi méltányos feltételek mellett”, melyet 400 Dőlés parcellákban szándékoztak szétosztani az igénylők között.

Az 1920-as évek közepéről ismerünk egy másik csoportosulást, a Menekült Tisztviselők Kiskert Szövetségét. Az 1924-ben készült kimutatás17 szerint 51 családnak osztottak parcellákat. A lista tartalmazza az igénylők foglalkozását, családtagjainak számát és a művelésre átvett parcellák számát.

Ebből látható, hogy az 51 igénylőből 24 vasutas, a többiek pedig többnyire tanítók, pénzügyi tanácsosok, városi végrehajtók. Minden igénylő családos ember, átlagosan 3-4-5 gyermekkel, de vannak 7-8 gyermekesek is. A parcellák elosztásánál nem lehet törvényszerűséget (sem beosztás, sem gyerekszám szerint) megállapítani. Néhány példát említve: a legtöbbet, 9 parcellát egy 5 gyerekes MÁV-ellenőr kapta, egy 6 gyerekes csendőrtiszt 3 parcellát, egy másik, 3 gyerekes csendőrtiszt pedig csak 1 parcellát kapott.

Nem meglepő hát, hogy egy 1925-ben a polgármesterhez benyújtott panaszlevélből18 arról értesülünk, hogy a kiskertek szétosztásánál igazságtalan elbánásban volt része a levélírónak, aki 7 gyermekes apa, és mindössze egy kiskertet kapott. Mint írja, tudomása szerint „Zsolnay kalauznak 9, Kerekes József nőtlen főkalauznak 4 és Bartucz máv hivatalnoknak 4 drb kiskertje van. ” A panaszt követően, 1926 elején újabb kimutatás készült, mely 40 családot tartalmaz, akik között a 9 hold területű földet 144 db egyenként 120 üöles parcellákra osztották fel. A gazdasági osztály javaslata szerint19 a következőképpen osztották szét a parcellákat:

15 BKMÖLIV. 1910.C, 9504/1923,1923. március 12-i keltezésű kérelem, 1923. április 3-i válaszlevél.

16 BKMÖL IV. 1910.C, 17845/1925. A kérelemhez csatolták a 113 főből álló igénylői névsort, mely tartalmazza az illető hivatali beosztását, családi állapotát és gyermekeinek számát is.

17 BKMÖL IV. 1910.C, 4312/1926. sz. iratcsomó, 1924. július 24.

18 BKMÖL IV. 1910.C, 4312/1926. sz. iratcsomó, 1925. február 28.

19 Uo., 1926. január 28., 1926. február 15.

134