Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Bánáti Tibor: Régi bajai épületek népszerű bemutatása
Régi bajai épületek népszerű bemutatása időkben kerített hely, a’ Török járom alatt pedig megerősített őrhely volt. A’ várost úgy szólván rendes helynek lehet mondani, mert útszái, egy párt kivéve egyenesek, a’ házak jól elrendelt egyenes sorokban épültek, csak az a’ kár, hogy essős időkkel oily nagy sarak vágynak, hogy alig lehet bennek mászkálni, több ollyan útszái vágynak, mellyeken a’ megálló esső víz pocsojákat formál, mellyek a’ kis rácz mrekoknak13 majd hasokig érnek: egy útszája sincsen kövekkel kirakva. Piacza csak egy van, ámbár elég térés puszta helyek vágynak a’ Városban, mellyeket másutt piacznak mondanának: ez a’ piacz mint egy közép tájon esik a’ városban, annak napnyugoti oldalán a’ Sokovicza parton, szép, rendes négy szegelet, fő oldalát az uradalmi Kastély, ‘s ennek kertje óldalában épített Kalmárboltok napkeletről; délről volt a’ Városháza, annak majorja, ‘s az első városi Jegyző lakása formállyák; a’ harmadik, északról való oldala, egy sor apró házakból áll, mellyek közül mindenikben kupecz bolt van, a’ negyedik, napnyugoti oldala szabad, ‘s a’ Sokoviczának mint egy tiz öl magosságu partya által formálódik.”14 Ezután - részletesebb leírást adva — felsorolja egyes nevezetes épületeit. Az 1840. évi május elsejei nagy tűzvészben leégett 1282 lakóház, 812 melléképület pusztult el, megsemmisültek középületek. A megrendítő esemény után lehetőség kínálkozott arra, hogy építési előírásokkal tudatosan megváltoztassák a település városszerkezetét, de a régi utcák nyomvonalán - sokszor az építési vonalat sem betartva - az ipar és kereskedelem fejlődése révén, meglehetős gyorsasággal egymásután kialakult a magán és középületek együttese, az egyik legszebb alföldi kisváros. A rajta keresztülvezető észak-déli és kelet-nyugati tengelyű fő útvonalai között - a tengelykereszt által négy részre osztva, melyhez a városszerkezet is viszonyul - a századfordulón 23.852 lakos élt, 3.830 épületéből csak 30 volt egyemeletes és egy kétemeletes. Mai nagysága is alapvetően a régi városszerkezet szerint gyarapodott, szabályosan telepített új lakónegyedekkel bővülve. A szükséges történelmi visszapillantás után arról kell szólnom, milyen indítékok késztettek egyes pótolhatatlan újkori építészeti emlékeink - ókoriak és középkoriak nincsenek —, valódi vagy általam vélt értékeinek bemutatására, amikor az az építészettudomány, az építészetelmélet dolga. A művészi-esztétikai értékelés meg az építészettörténészeké. Alapvető müvészetelméleti ismeretek birtokában többféle jóakaratú szándék késztetett erre: A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1951-ben elvégeztette szakember(ek) bevonásával Baja városképi és műemléki vizsgálatát. A szakkutató(k) által erről készített kézirat tartalmazza az épületek leírását és az azokra tett javaslataikat is. Ez a dokumentum csak szűk kör számára hozzáférhető, de alapvető forrás, amelyben 126 épületet, szobrot, parkot minősítettek műemléknek, műemlék jellegűnek, városképi, vagy tájképi jelentőségűnek, melyekből a kifejezetten műemlékké nyilvánított épületek száma 25. Ismereteim szerint szakértő személyek azóta nem végeztek újabb felmérést, pedig néhány stílus - mint pl. a szecesszió - elbírálása változott és ilyen kifejezésmódú 13 Kis termetű lovaikat hívták így a rácok. 14 MINDSZENTHY 1831. 26. 69
