Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Bánáti Tibor: Régi bajai épületek népszerű bemutatása
Bánáti Tibor épületeink sajnálatosan hiányoznak a jegyzékből. Apróbb változások is történtek azóta, mint pl. a Szentháromság tér 5. szám alatti eklektikus stílusú, egyemeletes bérházon, ahol a homlokzatot lezáró koronapárkány középső öt ablaka felett már nem vasból készült rácsos díszítmény, hanem bábos korlát15 van. Az egykori méntelep főépületének udvari homlokzatán valamint régi tornácos kovácsműhelyén is módosításokat végeztek. Genthon István művészettörténész egyik forrásértékű kötete16 tartalmazza Baja épület- topográfiáját. Az általa kiemelt 98 építészeti és szobrászati emlék magas színvonalú, rövidke leírásai között is található egy kis hiba. Nyilván a kiváló szerző akarata ellenére, véletlenül íródott le, hogy az egykori szerb kistemplom külső oldalfalába ágyazva található Pesti Boldizsár sírköve, holott az a másik, a Szent Miklós nevére szentelt pravoszláv templom déli oldalfalán van. A szakszerűség megkívánná, hogy minden jelentős, városképet alakító épület vizsgálata - abban az esetben is, ha nem minősíthető műemléknek - naprakész legyen. Szakemberek ezt újra elvégezhetnék, legalább kiegészíthetnék és a szükséges módosításokat is megtehetnék. A különféle monográfiák — mint pl. az 1909-ben megjelent Borovszky-féle,17 az 1931-ben Kemény Simon,18 majd 1934-ben Rapcsányi Jakab19 által készített és az 1989-ben Kőhegyi Mihály által szerkesztett20 - hosszabban-rövidebben foglalkoznak régmúlt és ma is meglévő bajai épületekkel. Közülük a legnépszerűbb egyéni hangvételű tanulmány Rapcsányi könyvében jelent meg. Nagy András egykori városi főmérnök Körséta a városban című, élményt keltő esszéje olyan sikert ért el, hogy 1992-ben és 1994-ben - Bálint Attila rajzaival kiegészítve - számozott példányokban külön is megjelent. Az említett forrásértékű kiadványok nem kaphatók, a nyilvánosság számára nem egykönnyen hozzáférhetők, ma már könyvritkaságok. A bajai születésű Major Máté Kossuth-díjas építész, építészettörténeti író, az építészettörténet egykori tanszékvezető egyetemi tanára, akadémikus Bajáról írt könyvében21 megeleveníti szülővárosának utcáit, tereit, házait. Leírásával esztétikai és várostörténeti élményt is nyújt. Hozzá hasonlóan, rövidebben emlékezik a város építészeti örökségéről, arculatáról utóda, az ugyancsak bajai születésű Hajnóczi J. Gyula építész, régész.22 Ezek nem személytelen írások és példamutatók. Az 1930-as évektől máig megjelent különböző, reklámszerű városismertetést is tartalmazó propaganda kiadványok, a már említett forrásértékű dokumentumok felújításával - néha tetten érhetően rövidke újraismétlődésekkel -, sajátosan megformálva, de egymástól eltérő módon közöltek esztétikai és egyszer-másszor 15 Kőbáb sorból álló mellvéd. 16 GENTHON 1961. 17 BOROVSZKY 1909. 18 KEMÉNY 1931. 19 RAPCSÁNYI 1934. 20 KŐHEGYI 1989. 21 MAJOR 1973. 22 HAJNÓCZI 1997. 70
