Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Mészáros Ágnes: Népi gyógyászati adatok Kiskunmajsáról
Népi gyógyászati adatok Kiskunmajsáról A kígyó mellett a gyík is előfordul a mágia elvén működő kiskunmajsai gyógymódokban. Szent György nap előtt fogott gyíkkal meg lehetett előzni a torokgyíkot. Elmúlasztani is gyíkkal lehetett: Mögmászták, odadörgőték a gyíkot hozzá, hogy ne szenvedjön. (Csáki Gáspár 78 éves) A betegség másfajta gyógyítása is analógiával történik: Torokgyíkom volt. Anyám kiszaladt a körösztútra. Gyütt valaki Kistelekrű, elkérte a lóhámot, azzal möghúzogatta anyám a torkomat kétsző-háromszó, másnap már nem fájt. Fáradt ló hámjával csinálták. (Zsíkó Mihályné 60 éves) A ló alakváltozatban lévő boszorkányok erejét megtörő lóhám ugyanúgy megtöri a rossz szellem okozta betegség erejét is. A kígyóval és a gyíkkal rokon hüllőféle, a szalamandrát vagy gőtét jelentő víziborjú ősi betegségokozó hiedelme is él a majsaiak között: Édesanyám szomszédjában volt egy lány. Szégyellték, azt gondolták, hogy másképp van. Elmentek hazúrú, az anya meg az apa szégyellték a lányt, otthon hagyták. Az valami víziborjút vagy mit ivott meg valamikor. Hogy igaz vöt, nem-e, csak nem hazudta szegénykém. A víziborjú megnyőtt a lányba, azt mikor megnyőtt, akkor kifúrta a hasát. Mikó hazaértek a szülei, halva találták a lányt. Nagyon ríttak. Persze, mer a víziborjú az mindig tejet kívánt, oszt ugye a lány mindig tejet evett. Oszt akkó az a rondaság az meg felemísztette szegin lányt. Se legíny nem járt hozzá, senkise, mégis szeginyt kivetették a kegyelembű, nem töröttek vele. Csak mikó meglátták, hogy kimászott. Aszonták édesanyámék, hogy nagy vöt a víziborjú, hát ott vöt a Ián, ott bent az asztal alatt vót a víziborjú. A lány is. Törűgetni akarta az asztal lábát, azt ott érte el szeginyt a halála. Ez Aranyhegybe vót. Másik hiedelem a víziborjúról: Mindig hallottam gyerekkoromba, hogy este nem jó a kútnál inni a vödörből, mer benne van a vízibornyú. Olyan, mint a krokodil, csak kicsibe, barna színű. Azt mondták, hogyha megissza az embör, akkor a gyomrába megnyől. (Hosszú Zoltánná 73 éves) A víziborjú hiedelme a magyar nyelvterületen a Duna vonalától keletre ismert. Székelyvarságon is találkoztam ugyanezzel a hiedelemmel. Kicsi Sándor 1988-ban megjelent tanulmányában összefoglalta a víziborjúra vonatkozó magyar hiedelmeket. A kiskunmajsai történetben szereplő testbe jutott állat növekedése a lányban és a terhesség-abortusz összekapcsolódik a délalföldi és a tiszántúli hiedelmekben is. Kicsi Sándor a víziborjú hiedelemanyagát a „kígyó az emberben” hiedelemcsoporthoz kapcsolja. Erdész Sándor magyar kígyókultuszról szóló összefoglaló munkájából idézi a motívum összefoglalását: „e hiedelemkör arról szól, hogy a kígyó az alvó emberbe bújik a nyitott száján keresztül. Az embert lábbal felfüggesztik, s a kígyót a forró tej gőzével kicsalják belőle. Ez a hiedelem másutt is megtalálható, azonban a lábbal való felakasztás és a tejjel való kicsalogatás művelete egyelőre csak nálunk ismeretes.”5 Kicsi Sándor a víziborjút a kígyóhoz hasonlóan fallikus szimbólumnak tartja.6 A kiskunmajsai szemölcsös betegek talált száraz békát dörzsöltek bőrükhöz. Nem beszélhettek addig, míg bal kezükkel hátra nem hajították a békát, s visszanézni is tilos volt. A szintén föld alatti állat eldobása a betegség eltávoztatását jelképezi. 5 KICSI 1988. 71-89. 6 KICSI 1988. 83. 185
