Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Mészáros Ágnes: Népi gyógyászati adatok Kiskunmajsáról
Mészáros Agnes kellett lefelé dörzsölgetni, s közben az Újholdhoz fordulva háromszor elmondani az ellentétes kívánságot tartalmazó jól ismert szöveget: Amit látok újuljon, amit nem, az hadd múljon! Egyéb bőrbetegségek esetén is alkalmazták ugyanezt az eljárást. A következő kiskunmajsai gyógymódokban az érintkezési mágia elve érvényesül. Az emberiség archetipikus képzetei közé tartozó kígyó motívum előfordul több kiskunmajsai gyógyító eljárásban is. A kígyó Aszklépiosz szent állata volt, s az orvostudomány jelképévé vált. Schiller Vera a kígyó-jelkép görög mitológiai szerepét vizsgálva megfogalmazta a kígyó motívum archetipikus jelentésrétegeit, melynek alapja a kígyó jellegzetes életmódjából fakad: „A kígyó szerepe itt, a földből születés és a földbe visszatérés vonatkozásában érthető meg. Aki a halált hozza, az meg is tud tőle szabadítani, így érintkezik a gyógyító és a pusztító szféra, vagyis a halált hozó egyben életet is adhat és menthet a görög, sőt nemcsak görög mitológiai gondolkodás szerint: mind a kettő érintkezik az életet adó és a halottakat befogadó földdel.”2 Az üllésiek emlékeztek a kígyókővel történő gyógyításra. Fájdalmas, gyulladt testrészeikhez hozzáérintették a különleges erejű kígyókövet. Megszerzését Németh Ferenc 83 éves gazda így mesélte: Ahun sok kígyó vöt, összebújtak kúpba. Azok ottan jelzettek meg fütyűtek is. Ott is vót, Szarka Jenő ahol lakott, a fűrészes. At túl idább, vót egy nagy domb. Valamikor régente, a török időkbe vót még ottan templom is. Ott vót egy kis ház, azt ott is vót kígyó, azt akkó fütyűtek. Aztán egysző egy juhász elmönt szamáron oda, azt közéjük vágott a horgossal. Szétugrottak a kígyók, akkó ű mén, gyorsan odanyúlt, aztán fölkapta a követ, azt vitte. A kígyók mög möntek utána egész föl a Szabadkai útig. Ottan ahová beeresztötték, mer ottan azok várták is, embörök várták puskával, azt a kígyókat lelüvöldözték. Másképp agyonverték vóna, má, ha nem bír menekülni. Aztán megszűnt itt a kígyóbarlang. Ehhez hasonló göcseji történeteket ismertetett Gönczi Ferenc 1904-ben az Ethnographiában.3 Különbség csak a kő megszerzésében volt: a göcsejiek kocsikereket gurítottak a kígyók közé. Gönczi Ferenc az indiai kígyókultuszból eredeztette a kígyókőhöz fűződő eurázsiai hiedelmeket. A magyar nyelvterület északi és déli részén ismert házikígyó egyik európa szerte ismert mondaszüzséjét Juhász Antalné Bodogláron így mesélte 1983 májusában: Egy kislány tejét mindig megette a kígyó. Amikor a kígyót agyonütötték, a kislány is meghalt. Pócs Éva szerint ezekben a történetekben egyéni őrzőszellem szerepe van a kígyónak.4 Pogány és keresztény motívum keveredik a kígyócsípés kiskunmajsai megelőzési módjában: Nagypénteken bekapott egy falat kolbászt, hogy a kígyó meg ne csípje. (Molnár Antal 72 éves) A keresztények legszigorúbb böjtjének megszegése összekapcsolódik itt a kígyó hatalmának megtörésével. 2 SCHILLER 1984. 61-65. 3 GÖNCZI 1904. 32-35. 4 PÓCS 527-686. 561. 184
