Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)

A Duna és a Tisza között I. - Balogh Csilla: Egyedi díszítésű avar edény Kiskunfélegyháza határából

Balogh Csilla

Az edény leírása (1. tábla): Vörösessárga színű szürke foltos, rosszul iszapolt, durva szemcséjű homokkal és kerámiatörmelékkel soványított anyagú, kézzel formált edény. Pereme erőteljesen kihajlik, hosszú nyaka fölfelé szűkül, legnagyobb kiszélesedése a középvonal alatt mérhető, s onnan teste az alja felé szűkül. A nyak perem alatti részén három, szimmetrikusan elhelyezkedő bekarcolt fa alakzat díszíti. Ép. (SzájA: 4,6 cm, HasÁ: 8,1 cm, FenékÁ: 4,6 cm, M.: 10,65 cm, Ltsz.: 58.249.1.)

Mielőtt az edény díszítésének kérdésére rátérnék, érdemes vizsgálat alá venni az edény formáját. Csallány Dezső a kora avar edényekről 1940-ben írt korai összefoglalásában a szűk szájnyílású, felfelé keskenyedő nyakú edényeket kúpos nyakú agyagkorsóknak nevezte el, és ebbe a csoportba a Szeged Makkoserdő 199. és a Deszk- T 42. fűlkesírok edényeit sorolta.2 A forma eredetével kapcsolatban nem látta eldönthetőnek, hogy római provinciális kerámiahagyomány folytatásáról, vagy pedig keletről magukkal hozott hagyományról van-e szó.

Az edénytípussal legközelebb a 90-es években foglalkozott a kutatás. Vida Tivadar a kora és közép avar kori sírkerámiáról írt nagylélegzetű összefoglalásában a Deszk—T 42. sír edényét és legközelebbi párhuzamát, a Deszk-T 63. sír edényét a kézzel formált palackok csoportjában tárgyalta, mint annak egyik alcsoportját.3 Megállapította, hogy a tárgyalt időszakból ismert kis számú korongolatlan palack nagyobb része a Dunától keletre található, a kúpos nyakú formák pedig a Maros-Tisza vidéken kerültek elő.4 Csallány és Vida véleménye megegyezett abban, hogy az edényforma füleden utánzata lehet a Szeged-csengelei késő antik hatású korongolt korsó formájának.5

A Félegyháza határában előkerült edény is a kúpos nyakú, kézzel formált palackok közé sorolható. E csoportra a következő formai sajátosságok jellemzők: az edények pereme kihajló, szájuk szűk, nyakuk hosszú és lefelé egyenletesen tágul, legnagyobb kiszélesedésük kismértékű és a középvonalnál vagy kicsit alatta mérhető, aljuk összeszűkül.

A Kárpát-medencében előkerült korongolatlan, kúpos nyakú palackok lelőhelyei:

1. Deszk-T 42. sír6

2. Deszk-T 63. sír7

3. Kiskunfélegyháza-Külsőgalambos, Pintér-tanya

4. Szolnok-Reptér8

2 CSALLÁNY 1940. 128., XV.t. 2., 7. A korsó terminológia használata ezen edénytípusnál nem indokolt, mert azt füllel rendelkező edényeknél szokás használni

3 VIDA 1995. 286-288.

4 VIDA 1995. 288.

5 Lásd 1. és 3. jegyzet.

6 CSALLÁNY 1940. 121., XV. t. 7.

7 VIDA 1995. 290., 88. t. 2.

8 A lelőhelykataszter összeállításakor a kézzel formált edényeknél a kisebb formai eltéréseket véletlenszerűnek tartottam, ezért soroltam ide a formai tendenciák alapján a Szolnok-Reptéren előkerült edényt (VIDA 1995. 291., 90. t. 3.). A Csallány által idesorolt Makkoserdő 199. sír edénye formai jegyei alapján annyira

168