Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)

A Duna és a Tisza között I. - Balogh Csilla: Egyedi díszítésű avar edény Kiskunfélegyháza határából

Egyedi díszítésű avar edény Kiskunfélegyháza határában

Az edény készítésének kérdésével is érdemes keveset foglalkozni. Az avar kori kézzel formált kerámiával kapcsolatban sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ezeket kizárólag a temetéshez készítették el és ebből következett, hogy összefonódott a „nomád kerámia” fogalma a „rituális kerámia”, a „sírkerámia” fogalmával.9 A Szőreg-Iván téglagyár területén előkerült kora avar kút leletei alapján Csallány Dezső vetette fel először, hogy a kézzel formált népvándorláskori edények a mindennapok használati tárgyai is voltak.10 Bár az azóta sokasodó településfeltárások megerősítették e feltevést, mégis esetünkben komolyan számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy ezt az edényt a temetéshez készítették el. Emellett ugyan elég gyenge érv, hogy a legközelebbi párhuzama, a két deszki példány is sírból került elő, és hogy eddig a telepanyagokból e forma nem ismert, azonban edényünk kicsiny mérete alapján mégsem gondolhatunk arra, hogy a mindennapokban használt edénnyel van dolgunk. Az edény a sírban eltemetett társadalmi rangjára vonatkozóan nem hordoz magában adatot.

Az edénytípus keltezésével kapcsolatban kevés támpontunk van. A félegyházi és a szolnoki példányok szórványként kerültek elő, míg a Deszk-T temetőből származó edények jellegtelen, datálásra alkalmatlan tárgyakkal együtt voltak a sírokban.11 Ennek

különbözik a többitől, hogy nem tehető ebbe a csoportba. Az edény pereme nem hajlik ki, nyaka rövid és nem kúpos, legnagyobb szélessége felső harmadánál, a vállnál van (CSALLÁNY 1940. 120.).

9 EISNER 1952. 258.

10 CSALLÁNY 1940. 127.

11 A temető közületien, anyaga a Szegedi Móra Ferenc Múzeum régészeti gyűjteményében 53.16.1. - 159.

169