Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között I. - Balogh Csilla: Egyedi díszítésű avar edény Kiskunfélegyháza határából
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999. 167-174. p. Balogh Csilla Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza Egyedi díszítésű avar edény Kiskunfélegyháza határából „Nincsenek jelentéktelen és jelentős tárgyak, csak szemléletünk szegényes vagy gazdag, amivel tudomásul vesszük őket.” (László Gyula) A Kárpát-medence 568 és a 9. század közötti története, az un. avar korszak a magyar régészet születésétől kezdve frekventált helyet foglalt el a kutatásokban. Az avarok ránk maradt sokoldalú, színes hagyatéka közül a kerámia két szempontból is fontos forrása a régészeti vizsgálatoknak. Az avar kori népesség egy-egy táji-történeti csoportja a kerámiaanyag segítségével jellemezhető, ugyanis az edények többsége nem volt távolsági kereskedelmi áru, vagyis csak ritkán került nagyobb távolságra a készítése helyétől. Ugyanakkor a formák, gyártástechnikák vizsgálata és ezek összefüggése a népesség életmódjával segíthet abban, hogy szétválasszuk az edényművességükben szerepet játszó helyi elemeket a keleti és balkáni-bizánci hagyományoktól. Századunk első felében a feltárt sírok ezreiből az étel- és italáldozat tárolása céljából sírokba helyezett edények kerültek elő, s ezek alapján készült a korszak keramikájáról több tipológiai, kronológiai tanulmány, sőt fazekasközpontok körvonalazására is történtek kísérletek. Azóta ugyan feltárásra került néhány település is, azonban a telepkerámiáról máig viszonylag keveset tudunk, és nem született összefoglaló, rendszerező mű. A nagy formai gazdagságú kerámiaanyagot változatos díszítés jellemzi, a bekarcolástól a bepecsételésig, egészen a festésig. A Kiskun Múzeum régészeti gyűjteményében azonban található egy olyan avar edény, amelyet különleges díszítése és ritka formája miatt közelebbi vizsgálódásra is érdemesnek tartunk. Valamikor az 1950-es években a Kiskunfélegyházától délnyugatra kb. 10 km-re lévő külsőgalambosi határrészben, a Halasi út (ma Majsai út) mellett fekvő tanyája közelében Pintér László egy edényt talált, amit a városi múzeumnak ajándékozott.1 1 A lelőhely beazonosítása a hiányos leltárkönyvi bejegyzés miatt nem járt eredménnyel. © Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
