Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között I. - Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen
Tüzelőberendezések egy szarmata településen különösen akkor volt jelentősége, ha vastag agyagréteggel le is tapasztották.6 A cseréprétegben szürke hombárok (52., 82. kemence 1. sütőfelülete), hombár és durva fazekak (34., 51., 58., 167.), szürke korongolt áru és durva edények (47.), hombár, szürke korongolt és kevés durva (30., 59., 80., 81., 82. kemence 2-3. sütőfelülete, 110.) töredékei kerültek elő. A hombár- illetve a nagyobb töredékek a kemence hátsó részében helyezkedtek el, a száj felöli részen kisebb durva, kézzel formált edények töredékei voltak. Ennek az lehet az oka, hogy a nagyobb, jobban kiégett töredékek jobban átforrósodtak és jobban tartották a hőt a kemence belsejében. A kemencék sütőfelülete erősen átégett (például: 108.), ami hosszú használatra utal. Másik része gyengén vagy alig átégett (például: 38). Több kemence esetében meg tudtuk figyelni a megújítást. Ez részben kétszeri tapasztás (34.) illetve 3-4 komplett sütőfelület (58., 80. - 3, 82. - 4) egymásra rétegzése alapján jött létre. A házbelieknél nagyobb külső kemencék jelentős részéhez (II. 1-3., 5. csoport) különböző nagyságú előtér csatlakozott. Az előtérgödrök kerekded (114.), ovális (34., 58- 59., 109.), téglalap (51-52., 110.), szabálytalan négyszög (egykori ház? 80-82.) alaprajzúak voltak. Ezek fokozatosan mélyülő, teknős aljú gödrök, amiket lépcsősen vagy menetelesen alakítottak ki. Az előtér oldalába és aljába sokszor hamusgödröt vájtak, amit parázsőrzésre is használhattak. Az előtérgödrök és a kemencék körül nem voltak cölöp- vagy karólyukak, de feltételezhető, hogy volt valamilyen tető a forróság és vízbemosás elleni védekezés miatt. Az előtérgödrök mérete igen változó. Hosszúságuk 120-370 cm, szélességük 90-210 cm között váltakozott. A kemencebokrok közös gödrének hosszúsága 260-435 cm, szélessége 110-320 cm között mozgott. A fenti kemencék szerkezeti vonásaival megegyeznek a kemencebokrok kemencéi (4. ábra). Egyes példányaikat feltételezhetően nem egyidejűleg használták. A 80-82. kemencebokor esetében egy régi kemencés házhoz (80. kemence és ház) csatlakozott a későbbi 81. és 82. kemence, de ez ekkor már nem lakóházként funkcionált. Gödrét szabályos kemencekoszorú vette körül.7 III. Házbeli kemence A 30. ház E-i fala mentén egy lekerekített sarkú háromszög alaprajzú kemencét építettek a ház padlójával egy szintben. A 3-4 cm vastag barnára égett sütőfelülete alatt összefüggő edényréteg (hátul szürke hombár-, elöl fazéktöredékek) helyezkedett el. A kemence előtt 50x60 cm-es hamusgödör került elő. A kemence szája DDNy felé nézett. A lekerekített sarkú háromszög alaprajzú, félgömb vagy kúp formájú kemence alapja 130x120 cm volt. 6 A kemence sütőfelületének összetettségét több helyen sikerült megfigyelni. Például: Rákóczyfalva - Sallai Imre u. 3-3/a lelőhelyen a sütőfelület alatt vörös, majd barnásfekete platni, alatta vastag sárga agyag, majd cserépsztrátum található agyagtömbön (CSEH 1995. 12.) 7 Gyakori, hogy praktikus okokból a korábban másra használt építmények oldalában alakították ki a szabadtéri kemencét (VÖRÖS 1997. 58-59.). Például: Algyő (KŐHEGYI - VÖRÖS 1992. 29. a-c. kép), Tiszaeszlár (KOVALOVSZK1 1980. 18-23., Kiskunfélegyháza - Izsáki út, M5 AP 125 lh. (WICKER 1995. 200.) stb. 155
