Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)

Egy sárközi település: Homokmégy

Honfoglaláskori női viselet rekonstrukciója a homokmégy-székesi sírleletek alapján

Rekonstrukciós kísérletek

A 72. sírba fektetett idős nőt leánykori veretes ingjében temették el. Még ma is gyakori temetkezési szokás, hogy az asszonyokat, leányokat a legszebb - egyes tájvidékeken a mennyasszonyi ingjében - ruhájukban temetik el. A veretek bolygatlan sírban voltak, így lehetőségünk nyílott a nő viseletét rekonstruálni (I. tábla).1

Az ing kerek nyakkivágású, a bal oldalán záródott egy kis fulesgombbal. Kettős veretsor díszítette. A belső íven 10 db kerek, a külső íven 12 db csüngős veret volt, amelyek a bal válltól a jobb vállig húzódtak. A belső veretek formája és díszítése megegyezett a csüngős veretek felső tagjával. Egy veret (25.) egyszerűbb díszítésű, valószínűleg pótlásként készült.1 2 Az egytagú kerek veretek kopottak, és mindegyikének az alsó részén egy-egy kis csonkot találunk. E két tény arra enged következtetni, hogy ezek egykor csüngős veretek voltak, amelyeket itt a sérülésük után másodlagosan használtak fel.3 A csüngős veretek sorát egy-egy eltérő préselt mintázatú (7., 28.) veret nyitja, ill. zárja.4 A külső ívből egy kettős csüngős veret alsó tagja - csüngője - hiányzott (13.). A veretsor két szélén egy-egy pillangósveret helyezkedett el, amelyek valószínűleg egykor az ing gallérját díszítették.

A veretes ingek viselete a 10. században igen elterjedt volt a nők körében. Míg a véretekkel díszített felsőruházat divatja a köznép jobb módú asszonyainál és a fegyveres férfiak kíséretéhez tartozó nőknél gyakori, addig ez hiányzik a honfoglaló magyarság vezető- és középrétege első csoportjából.5 Míg a férfiaknál az övnek és a tarsolynak volt rangjelző szerepe, addig a nőknél a minél díszesebb felsőruházat jelenthetett rangot. A veretek száma, anyaga és díszítése egyaránt különbözött az egyes társadalmi rétegek viseletében. Ha megvizsgáljuk a 10-11. századi sírokban talált egytagú ill. csüngős veretek számát, akkor láthatjuk, hogy ez igen széles skálát mutat. Általában 9-15 db csüngős és 10-15 db egytagú kerek veret díszítette a nők ingét.6 * 8 Előfordult, hogy a

1 Itt szeretnék köszönetét mondani Janzsó Mariannák a táblák elkészítéséért.

2 Hasonló veretet talált Roska Márton Várfalván - 25. sír - (ROSKA 1914. 134.).

3 Tiszalúc-Sarkadpusztán a 163. sírba fektetett nö szintén másodlagosan felhasznált ónozott bronz kerek ingnyakdísz-vereteket viselt (KOVÁCS 1986. 221., 2. kép). Az Ibrány-Esbóhalomban feltárt temető 145. sírjában eltemetett nő kéttagú veretek felső kerek tagját és csüngős vereteket viselt. A kerek veretek alsó tagjai hiányoztak (FODOR 1996. 147.).

4 Hasonló viselet, ahol a nyitó, ill. záró veret eltér: Hódmezövásárhely-Kopáncs 17. sír (PARDUCZ 185., LXn. 1-2.)

5 SZŐKE 1962. 24.

6 Szentes-Derékegyházoldal: 15 csüngős, 12 egytagú veret ; Szentes-Borbásfbld: 13 csüngős, 19 kerek

veret; Csongrád-Máramalom: 9 csüngős veret; Várfalva: 11 csüngős veret; Mezőzombor-Bálványdomb:

8 csüngős veret.

91