Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Egy sárközi település: Homokmégy
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 79-88. p. Gallina Zsolt Thorma János Múzeum, Kiskunhalas Temetkezési szokások egy X-XI. századi (Homokmégy-Székes) temetőben A temető nyomait 1996 októberében terepbejárás során fedeztük fel. A terepbejárás a készülő Homokmégy története c. kötet régészeti topográfiája keretében zajlott. A lelőhelyet Homokmégy és Alsómégy közötti székesi határrészen leltük, mely Kalocsától kb. 8 km-re, Halomtól 3 km-re DK-re, a régészetileg már ismert Szentegyházparttól ÉÉK-re 500 m-re helyezkedik el (1. ábra). A terepbejárást követően 1996. november 7- 21-e és 1997. október 17-31-e között a lelőhelyen leletmentő ásatást végeztünk.1 A két ásatási idény alatt összesen 89 objektumot: 68 (+4) X-XI. századi sírt valamint népvándorlás kori (szarmata, avar) telepobjektumokat tártunk fel. Különböző hitvilági elemek tükröződése a temetőben A feltárt temetőrészlet egy hosszú, Ny-K-i tájolású dombvonulat ÉÉNy-i lejtőjén található. A dombhátat három oldalról - a K-i oldal kivételével - vízjárta területek övezik. A temetőtől DNy-D-DK-K-re levő Árpád-kori falvak nagy részét egy Ny-K-i irányú vízfolyás választotta el a temetőtől (1. ábra).1 2 A temető és a feltételezhetően hozzá tartozó falu (vagy falvak) elkülönülése illetve szándékos elkülönítése nem szokatlan az Árpád-korban. A temető É-i és K-i szélét megtaláltuk, ahol ezt a 8. és 11. árok is jelezte, amelyeket a szélső síroktól É-ra és K-re ástak meg. Feltehetően a temető E-i és K-i árkai voltak. Ny-i és D-i irányban azonban még további feltárásoknak kell tisztázni a temető kiterjedését (2. ábra). 1 Itt szeretnénk köszönetét mondani az ásatáson részt vevő és sokszor sanyarú időjárási viszonyok közepette dolgozóknak, a kalocsai Viski Károly Múzeumnak, a Homokmégyért Alapítványnak, a helyi önkormányzatnak, iskolának, TSZ-nek a segítségért valamint a Nemzeti Kulturális Alapnak a pályázatunkra nyújtott anyagi támogatásért, melynek segítségével e feltárások egyáltalán megvalósulhattak. 2 A vízzel való kapcsolatra utal a középkori Mégy falu etimológiája, mely százaz medret, időnként kiszáradó ért jelent (KISS 1988. 603.). © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
