Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Pintér László következtetni a váz helyzetére, amely valószínűleg oldalán fekvő zsugorított testhelyzetben eltemetett gyermek csontváza. Sajnos a sírban semmilyen melléklet nem volt található, így a csontok állapotából, s az eltemetés módjából következtetünk csupán arra, hogy a csontváz őskori. A sírtól nem messze egy hamvasztásos temetkezés is előkerült. Sajnálatos módon ezt is a markoló találta meg. Az edény nagyobbik részét a munkagép „elvitte”, így csupán a cserépedény alsó harmada került elő, melyet teljesen kitöltöttek a kalcinált csontok. Még egy nagyjából négyzet alaprajzú sekély gödör tartozik az őskori objektumok közé melyben egy szarvas agancsának töredékét találtuk erősen porlékony állapotban. A temetkezési rítus s az előkerült urna töredéke alapján valószínű, hogy a Vatya kultúra emlékeit találtuk meg itt, a Duna partján. A szarmata település objektumai között szerencsés módon hét ház vagy házszerű építmény is előfordul. Mindegyik félig földbe mélyített lakóobjektum, többnyire eltérő alaprajzzal. A félig földbe mélyített építmények alaprajzuk szerint két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba a többé-kevésbé szabályos négyszög alaprajzúak tartoznak, míg a másik csoportot a teljességgel szabálytalan alaprajz jellemzi. A 21. és 32. objektumszámú, szabályos téglalap alaprajzú, félig földbe mélyített ház tetőszerkezetét hat cölöp tartotta. Egy-egy cölöplyuk van a ház négy sarkában, s egy-egy a házak kelet-nyugati tengelyében. A cölöplyukak enyhén kinyúlnak a ház négyszögéből. A 32. objektumszámú ház délnyugati sarkánál lévő cölöplyukat egy újkori árok elvitte. A házak gödrei körülbelül 30-35 cm-re mélyednek az altalajba. Tapasztott lejárt padlót egyiknél sem találtunk. Tüzelőberendezés egyik házon belül sem volt található. A 21. objektumszámú ház északi oldalán alig fél méterre a háztól egy nagyjából kör alaprajzú, néhány cm-re az altalajba mélyedő gödör található, melynek az alja átégett. Az átégés nem túl erős, jól kiégett sütőfelülete nincs. Az átégett felület alig 1-2 cm vastag. Kemencének nem lehet nevezni, csupán egy földbe vájt tűzrakó-hely lehetett. A ház és a tűzrakó-hely közelsége talán nem véletlen. Minden bizonnyal a házhoz tartozó, azzal egy időben használt tüzelőhely lehetett. A ház bejáratát jelzi, hogy a délnyugati sarokban enyhe rézsűvel lejt az oldalfal a padlószint felé. Két másik, szintén szabályos téglalap alaprajzú háznál tetőszerkezetet tartó cölöp lyukakat sem a házon belül, sem közvetlen környékükön nem találtunk. Ezek a 45. és 48. objektumok. Ebben az esetben a föld felszínén álltak a ház tetejének tartóelemei. A 48. objektumszámú ház nyugati szélénél ugyan található két kisméretű karólyuk, de ezek valószínűleg nem a házhoz tartoztak. A ház gödre 35-40 cm-re mélyed az altalajba. Oldalfalai minden oldalon meredekek, bejárat helyét nem tudtuk megfigyelni. Ezt a házat egy ugyancsak szarmata korú körárok metszi. Az árkon belül több cölöplyuk található, melyek egy nagyjából téglalap alaprajzú területet vesznek körül. A 45. objektumszámú ház az előzőhöz hasonlóan szintén kb. 40 cm-re mélyed az altalajba. Oldalfalai függőlegesek, kivéve az északi oldalon ahol 80-90 cm szélességben a talaj lépcsőzetesen lejt, ami a bejárat helyét jelzi. A ház északi felében szabálytalan alaprajzú gödör mélyed a padlóba, kb. 20-25 cm-re. A gödör betöltése megegyezik a ház betöltésével. A ház bejárata felőli oldalán a gödör „kinégyszögesedik”. Talán munkagödör lehetett. Egyik házban sem találtunk tüzelőberendezésre utaló nyomokat, s döngölt padlójuk sem volt. 36
