Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)

Kitekintés

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 243-252. p.

Ifj.Gyergyádesz László

Katona József Múzeum, Kecskemét

Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja. Ikonográfiái kérdések'

Id. Pieter Bruegel (1525 k.—1569) Keresztelő Szent János prédikációját megjelenítő képét ma Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban tekinthetjük meg. A kép tölgyfára készült, olajjal. Méretei: 95 x 160,5 cm. A művet mestere jobbra lent jelezte: „BRUEGEL ♦ M ♦ D ♦ LXVI ♦”1 2 A hazai szakértők képünkről 1896-ban szerezhettek először tudomást, ugyanis ekkor került fel a Batthyányak számos műkincse a fővárosba, hogy bemutassák őket a milleneumi kiállításon. Művünket szintén Budapestre szállították a németújvári vár és kincstár gondnokának köszönhetően, azonban csak ideiglenesen, restaurálás céljából. A külföldi művészettörténészek először - Meller Simon „baráti közlése alapján” - Axel L. Romdahl 1905-ös Bruegel-tanulmányából szerezhettek tudomást a kép létezéséről.3 1914-ben Kenczler Hugó, a fiatalon elhunyt magyar művészettörténész tette közzé a képet.4 Kenczler, a cikkében természetesen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kép eredetiségét illetően minden kétséget eloszlasson. Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képét ugyanis mindaddig csak másolatokról ismerhették.5 Az 1906-ban megnyílt budapesti Szépművészeti Múzeumba 1919-ben, a Tanácsköztársaság intézkedéseinek következtében került fel először a Bruegel- festmény. 1922-től kezdve mint a Batthyányak letétje szerepel, majd 1951-től teljesen a Szépművészeti Múzeum tulajdonába megy át.

Keresztelő Szent János életének legfontosabb és így leggyakrabban ábrázolt eseménye Krisztus általa való megkeresztelkedése volt (Mt 3,13 skk; Mk 1,9 skk; Lk 3,21 skk; Jn 1,26 skk).6 Bruegel képének fötémája az ezt megelőző epizód, amikoris Keresztelő Szent János „bejárta a Jordán egész környékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök

1 A tanulmány a szerző 1996 őszén megírt szakdolgozatából (ELTE, művészettörténet) mutat be néhány részletet.

2 PIGLER 1967. 101.

3 ROMDAHL 1905. 103., 165. JEDLICKA 1946. 442.

4 KENCZLER 1914. 37-40.

5 A másolatokról ír és jegyzékét is közli Georges Marlier, aki 26-ot sorol fel, öt pedig reprodukción is szerepel: MARLIER 1969. 47-58. A másolatok első felsorolását lásd: GLÜCK 1932 (II. Aull.) 56.

6 Lásd róla pl.: RÉAU 1955-1964. 450 ff.

© 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét