Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kalocsai mozaikok
V. Székely György felé eső részén állhatott.6 A két, egymással párhuzamos hosszú utca vonalában helyezkedtek el a polgárházak. A kézművesek valószínűleg a vár alatti, Burgundia nevű városrészben laktak. A középkori város pusztulása Kalocsa török kézre kerülése, 1541 után indult meg. A magyar lakosokat kiszorító törökök által megszállt épületek állapota folyamatosan romlott. A város épületeiben különösen nagy kárt okoztak az 1602. év hadieseményei, amikor ez év tavaszán Pográny Benedek hajdúi megrohanták Kalocsát, a török őrséget levágták, a várat rövid időre elfoglalták, majd kivonulásukkor felgyújtották.7 Ennek a tűzvésznek esett áldozatul a középkori város még épen maradt része. Ekkor égett le a székesegyház és a Nagy utcai plébániatemplom is. A tizenötéves háború után Kalocsán folytatódott a török uralom, a várat ismét rendbehozták, de az elpusztult épületek kőanyagát Paksra szállították át. A magyar lakosság a leégett házak egy részét újjáépítette és valószínűleg a plébániatemplomot is helyreállította.8 Kalocsát 1686. október 13-án foglalták vissza a törököktől Lotharingiai Károly csapatai. A kivonuló török várőrség által felgyújtott városból csak a romokban heverő székesegyház, a plébániatemplom és néhány kisebb épület maradt. A várat a császári csapatok rombolták le.9 A vár helyén először Széchenyi Pál érsek (1696-1710) emeltetett egy kisebb érseki lakhelyet, majd utóda, Csáky Imre érsek (1710-1732) ezt kibővíttette, fallal és sáncokkal vétette körül. A régi vár megmaradt nyugati tornyát is magába foglaló, ma is álló érseki palotát Batthyány József érsek (1760-1776) kezdte építtetni 1760-1766 között.10 11 A 18. század elejétől indult meg a város újjáépítése is a gazdasági épületek, az uradalmi és tiszti lakások felépítésével. A 18. század első felében Patachich Gábor érseksége alatt (1733-1745) került sor az első három földszintes kanonoki ház felépítésére. Ezek egyike volt a Nagyszemináriumtól délre épült ún. Huber-ház.11 A Huber-házzal kapcsolatban a műemléki irodalomban rövid, ám mégis sokat sejtető megállapítások szerepelnek. Genthon István 1951-es műemléki összefoglalójában, korábbi irodalomra hivatkozva a házról az alábbiakat írta: „Kanonoki ház, pincéjében árpádkori altemplom, tégla keresztboltozatokkal és pillérrel, erősen feltöltve, kéthajós”.12 Az 1961-es kiadásban csaknem változatlan formában ez olvasható: „Kanonoki ház, pincéjében Árpád-kori kéthajós altemplom, tégla keresztboltozatokkal és pillérekkel, erősen feltöltve”.13 6 GALLINA - ROMSICS 1996. 45. 7 VASS 1980. 52. 8 VARGA 1927. 41. 9 BOROVSZKY é.n. 524., VASS 1980. 55. 10 GENTHON 1951.99., GENTHON 1961. 145., GENTHON 1974.396. 11 Bárth János szives szóbeli közlése. Segítségét ezúton is köszönöm. 12 GENTHON 1951.99. 13 GENTHON 1961. 145. 22
