Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Emlékezés 1848–1849-re
Kispálné Lucza Ilona így vált dokumentummá az a rajz a szülőházról, amelyet Jókai az avatáskor készített, mert ennek alapján vissza lehetett állítani az eredeti állapotot. Az emlékhely hitelesen árasztotta a Petőfi-kori atmoszférát, hiszen a pesti Petőfi - házból a költő szüleinek bútorai is hamarosan Kiskőrösre kerültek. Ez jelentős változás volt a ház életében. Ettől kezdve fokozatosan és folyamatosan bővült látnivalókkal. Állandó kiállítás mutatta be a világhírű poéta életművét. A kiállítást több is követte, az utolsó, „a mi Petőfink” 1997. október 28-ig volt látogatható. A legújabb, a mostani összekapcsolja a költőt a család helyi kötődésével. Az e helyhez kötődés érzete a szülőházban fog át bennünket, a világhírnév határok közé nem szorítható szárnyalását az országban egyedülálló, most már köztérként nyitott, folyamatosan bővülő műfordítói szoborpark indukálja. Az új kiállítás a Petőfihez viszonyított múlt bemutatásával kezdődik, ezt követi a költő élete és életműve, végül a poéta kultuszának helyi és nemzetközi továbbélése. Egységet alkotnak még a művészet különböző területei is, hiszen a Petőfi-műveket lefordító külföldi költők szobrai jelen vannak. Része a múzeumnak egy galéria is, ahol a költő élete vagy életműve ihlette festmények, szobrocskák, plakettek, érmek várják a látogatót. A logikai egységhez elegáns látvány is párosul. Kiskőrös központjában, a Petőfi téren először a szülőház vonja magára az ideérkezők figyelmét. A kétszáz évnél idősebb négyosztatú, nádfödeles parasztház középpadkás, szabadkéményes konyhával abban különbözik a többi múlt század eleji népi műemléktől, hogy a Petrovits családhoz tartozó relikviákat őriz. A házba belépve ösztönösen az utcai szobába indul az ember. Az ajtó szemöldökfája fölött a költő sorai: „Szent a küszöb, melyen beléptem én Oh szent szalmakunyhók küszöbe ! Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat küldi be. ” A család bútorai közül a szoba jobb sarkában található az az ágy, amelyben Petőfi született. Mellette Petrovitsék öreg almáriuma áll. A többi bútor, a téka, a faragott székek, asztal és a sarokba elhelyezett padok nem voltak a család tulajdonában, csupán korabeliek. Hasonlóképpen korabeliek a konyha felszerelési tárgyai is, ám kettő, a fából készült tésztaszürő és a krumplinyomó Kurucz Zsuzsannáé, a dajkáé voltak. Az udvari szoba kiállítása a szűk családra, a szülők kiskőrösi tartózkodására utaló tárgyakat tartalmaz. így került ide Petrovits István ládája, az apa kiskőrösi mészárszékbérlői tevékenységét igazoló dokumentumok, a mészárszék épületét ábrázoló századelőről származó fénykép, valamint a híres meggyfa pipa. A másik falon Orlay- képek láthatók a szülőkről. A szoba belső sarka most a legmeghatóbb része a kiállításnak. Együtt van minden, a keresztelésnél szükséges tárgy, ahogyan a költő keresztelésekor együtt volt. A keresztelő kút hosszas távoliét után került vissza. Kiskőrösről Ocsára, majd az 196
