Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Emlékezés 1848–1849-re
Az újra megnyílt Petőfi-szülöház és Emlékmúzeum Kiskőrösön Evangélikus Múzeumba kerülve vándorolt, és most a jubileumi alkalomra kapta meg a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. Mellette az ónkancsó látható a keresztelési anyakönyvvel, a háttérben szerényen húzódik meg az evangélikus templom képe. A szoba másik sarkában egy festmény a költőről, az ablakok között Grimm Vince litográfiája Petőfi egész családjáról, ahogyan a költő sohasem láthatta, hiszen Zoltánt olyan tíz év körüli fiúcskának ábrázolja a mester. A kép fölött Jakus Lajos kutatásai alapján összeállított, illusztrált családfa, s végezetül a család síremlékének fotója látható. A szülőháztól a műfordítói szoborparkon keresztül vezet az út az évfordulóra elkészült új múzeumépülethez. A parkban jelenleg 9 Petőfi - fordító szobra áll, az olasz, német, bolgár, orosz, kínai, szlovák és szerb irodalmat képviselve. 1985-ben három szoborral avatták fel a létesítményt. A Farkas Gábor által tervezett új épület látványos kiállítás berendezésére szakmai és építészeti szempontból egyaránt alkalmas, a földszinti részt csak jelképesen választják el a termek közötti boltíves átjárók. A kiállítás első terme helytörténeti anyag, gazdag újkő-, réz- és bronzkori, szarmata ill. avar lelettel, melyek a környéken kerültek elő, a Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak, ill. a Paulinyi-féle gyűjtemény részét képezik. A település múltjának jelentősebb mozzanatait emelik ki utalásszerűén Petőfi koráig: a Wattay- család, a szlovák betelepítés, II. József oklevele a helység mezővárosi rangra emeléséről, a város pecsétnyomója. E terem záródarabja Izsó Miklós mellszobra Petőfiről - jelezve, hogy ekkor és ide született a költő. Itt kezdődik az életmű bemutatása. A „sötét” szoba a színház illúzióját teremti meg, a színpadot stilizáló háttérrel, amelyből váratlanul, ám lendületesen kilép a költő. A tájat hitelesen prezentáló madár- és növényvilágot bemutató vitrinek érzelmi előkészítést nyújtanak a költő tájlírájához. Életrajzi utalásként látható egy feleség - gyermek „sarok”, dokumentumok a költő iskoláiról, színészi próbálkozásairól, eltűnésének körülményeiről. Látható egy válogatás a Petőfi életében megjelent művekből. A kör bezárul, Petőfi élete befejeződik. A továbbélést láthatjuk a harmadik teremben, ahol a helyi és a világkultusz békében megfér egymással. A költő irodalmi elterjedtségét a hátsó, legnagyobb falfelületre kiterített glóbusz érzékelteti, rajta alfabetikus sorrendben a Petőfi-műfordításokkal rendelkező országok, mellette négy tárlóban válogatás idegen nyelvű Petőfi- kiadványokból. Itt emlékezünk a Petőfi-életművel vagy egy-egy mozzanattal foglalkozó helyi elődökre, ebben a teremben követhetjük nyomon a szülőház történetét, itt tárul elénk időrendi sorrendben, milyen évfordulók rendezvények érdemelnek figyelmet. Ennek a teremnek is van gyújtópontja: az 1913. március 15-re elkészített 1055 gramm súlyú, ezüstből készült Petőfi-billikom és a költő születésének centenáriumi ünnepére szánt, kézzel írott alapító okirat, amely a serleg rendeltetését szabályozza. Kordokumentumokból készült lapozó fölött időzhet még itt a látogató. Megtekintheti a költő születésének centenáriumára emlékező Kiskőrös és Járása c. lap különszámát, a forradalom 100. évfordulóját itt ünneplők vendégkönyvét és a múlt századi vendégkönyvi bejegyzésekből összeállított könyvecskét. A földszinti anyag kb. másfél 197
