Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
Székelyné Körösi Ilona tartalmazott. Egyetemes európai és magyarországi használata egyaránt ismert.3 A magyar középkorban fontos szerepe volt az adószedésben; a falusi bírák és adószedők rovásbotokra vésték fel az egyes porták után járó adó mennyiségét. Közép- és Kelet-Európábán a rovás használata még a 19. század folyamán is általános. A büntetéseket „fölrótták”, az adósságot, kölcsönöket rováson tartották számon. Rovások előfordulnak végrendeletek mellékleteiként is. Alkalmazták - pl. a Kiskunságban - a gabona számontartására. A csárdában, kocsmában rótták a hitelbe elfogyasztott italok mennyiségét, ennek emlékét népdalszövegek is őrzik: ,, Kocsmárosné bort ide a kupámba Hadd igyék a szegénylegény bújában; Róvja fel a rézfokosom nyelére Hány ital bor fogyott el már kedvembe ” A rovás a közigazgatásban egyre ritkábban fordul elő, de még a 20. században is gyakori az állattartásban, pásztorkodásban. A magyarság körében is a pásztorok között maradt fenn legtovább a számrovás használata. Az idősebb pásztorok még e század közepén is emlékeztek használatára. „Öregapám rovásra írt római számmal. Az úrnak volt egy, meg a pásztornak egy. Minden hónapba elment elszámolni a gazdához” - állította egy kiskunsági juhász 1952-ben.4 Homokmégyen egy írástudatlan juhász, aki 1938-ban halt meg, 1937-ben még rovást használt a jószágok számontartására.5 A Kecskemét környéki, bugacpusztai pásztorok rováshasználatát_több néprajzi munka is megemlíti. Az alábbiakban Benkóczy Emil kéziratos gyűjtéséből idézünk: „Szent Györgykor első kötelesség a kihajtandó jószágok összegyűjtése a szájbér cédula alapján[...] A pásztorok azonban más nyugtát és ellennyugtát használnak. Az átvételkor a számadó pásztor előtt egy csomó nyárfavessző fekszik. Minden egyes gazdának a jószágról „rovást” készít, mégpedig úgy, hogy nyárfagallyból éles bicskával levág 8-10 cm nagyságú darabot, s arra rárója az átvett marhák számát, római számokhoz hasonló jelekkel. Végül hosszában kétfelé hasítja. Egyik darabja nála marad, a másik pedig a gazdáé lesz. Nyugta és ellennyugta. - Mindenszentek napján a darab fának pászolnia kell”6 A kecskeméti rovás keletkezésének és megőrzésének körülményei A rováspálca és a számrovás kecskeméti használatára nemcsak az emlékezet és a korábbi leírások, hanem a közelmúltban előkerült tárgyak is adatokkal szolgálnak. Ezek egy korabeli perirat mellékletén maradtak ránk. E dolgozat keretei nem teszik lehetővé a terjedelmes tanúkihallgatási jegyzőkönyvek hosszas idézését és az ügyhöz különböző szálakkal kapcsolódó részletek 3 Lásd többek között: KÉKI 1975., FILEP - BEREZNAI 1982., SEBESTYÉN 1909., HERMANN 1914 Magyar Néprajzi Lexikon 1981., TÁRKÁNY SZŰCS 1961. 4 Fehér Vendel, 69 éves juhász adatközlése. EA. 2738. 5 Romsics Imre gyűjtése. Köszönöm a szíves információt. 6 EA. 1590. 174
