Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 173-180. p. Székelyné Körösi Ilona Katona József Múzeum, Kecskemét Kecskeméti számrovás 1855-ből Mindennapi nyelvünkben még élnek azok a szólások, közmondások, amelyekben a rovás szó előfordul: valakinek sok van a rovásán, lerótta az adósságot, vagy éppen rovott múltú. Akin lerótták a rovást: jól megverték. Aki elvesztette a rovást: eltévesztette valaminek a rendjét, ha terhes asszonyra mondták, azt jelentette, hogy rosszul számította a gyermek születésének időpontját. A mai ember számára egyre inkább elhalványul e kifejezések eredeti jelentése, pedig elődeink életében konkrét tárgyakhoz kötődő jelentésük és fontos szerepük volt. Előadásom tárgya egy múlt század közepén készült kecskeméti pásztorrovás,_amely hitelessége és konkrét tárgyi valósága miatt érdemel figyelmet. Ennek bemutatása előtt röviden szólnunk kell a számrovás használatáról és készítéséről. A téma leszűkítése és a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy a rovásírás kérdéskörével is foglalkozzunk. Itt csak jelzésszerűen utalunk arra, hogy a magyar rovásírás kutatásának rendkívül szerteágazó irodalma van. Szabó Károly 1866- ban megjelent írása1 óta több összefoglaló munka és számos résztanulmány született, amelyek egyrészt az eredetkérdéssel foglalkoztak, másrészt a székelyföldi feliratos emlékeket ismertették. A századforduló és a két világháború közötti évek publikációi után napjainkban ismét erősödött a téma iránti kutatói érdeklődés. Az új szempontok bevonása, az eredetkérdés körüli viták és bizonytalanságok mellett újabb epigráfiai emlékek felbukkanása is ébren tartja ezt az érdeklődést.1 2 A rovás és használata A rovás, amely dolgozatunk témáját képezi, nem azonos a rovásírással. Mai hétköznapi nyelven fogalmazva a számvitel régi eszköze volt, amely botra, fára, pálcára, deszkára vésve római számjegyekhez hasonló vagy azokkal megegyező jeleket 1 Budapesti Szemle 1866. 2 Korábbi összefoglalások: SEBESTYÉN 1909., 1915. NÉMETH 1934. újabban: PÜSPÖKI NAGY 1971., 1977., VÁSÁRY 1975., FORRAI 1983., SÁNDOR 1992., VARGA 1993. stb. © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
