Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Régmúlt emlékei Félegyháza környékén

A település egyrétegű volt, kis kiterjedésű, ritka szerkezetű. Az objektumok sűrűsödése alapján a földhát déli lejtője felé terjedhetett. A földhát északi lejtője közepén egy nagyjából Ny-K irányú árok zárta le az egykori települést, s feltehetően hasonló a nyugati szélén is.

Kronológia

Az előkerült leletanyag atipikusnak tekinthető. Az anyag minősége, az edényformák és a díszítések alapján a település életét a kora bronzkorra tehetjük (i.e. XIX-XVII. század), a legtöbb hasonlóságot a nagyrévi kultúra anyagával mutatja. A leletek restaurálása folyamatban van, a pontosabb meghatározáshoz a leletek teljes restaurálása vihet majd előbbre.

A 7. gödör (1. Ábra)

Az alábbiakban a telep egyik objektumának értelmezési problémáit szeretném vázolni. Mindenek előtt az objektum leírása: a gödör szabályos kör alakú, sötétbarna, tömör, homogén betöltésű, méhkas alakú objektum volt (A: 117 cm, M: 76 cm).

Leletenyaga: A gödör legalján marhacsigolyák, egy fél kőbalta, egy szabályos ütőkő, és négy edény állt, melyek a következők:

1. Ábra. Kiskunfélegyháza - Izsáki út ( M 5 122 Ih. ) 7. gödör

50