Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez
Nincs. F. Tájkép Nincsen. G. Kilátás H. Vizek A Priszpa, melynek más vizekkel nincs összeköttetése, valamint a keresztül folyó Kígyós patak, amely 3-4 láb széles és mély. I. Barlangok Nincsenek. Nincsenek. K. Romok és emlékművek II. fejezet A. Éghajlati viszonyok Későb következnek.12 III. fejezet A. Felosztás, állapot, kultúra A terület szántóra, rétre, marhalegelőre, nádasra, szőlőkre és erdőre tagolódik; ebből szántóföld 9162, rét 830, szőlő 323, legelő 2434, tó 393, nád 85 és erdő 64 hold. Összesen 13 297 hold 1200 négyszögöllel [számolva].13 A talaj közepesen művelhető, és kb. 33 460 mérő szemes14 termelhető, kereskedést nem űznek; a terményt Bajára, a legközelebbi felvevőpiacra viszik; az erdő az uraságé, különben nem jelentős, kevés fáját elhasználják, a szükséges építőanyagot és más faárut, a legközelebbi városban, Baján szerzik be. IV. fejezet Az ember A népesség jelenlegi száma vallási, nemzetiségi és nemek szerinti megoszlása: róm. kath. 4589, zsidó 78, dalmaták 2295, németek 2094, magyarok 278; férfi 2260, nő 2408.15 43
