Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez
‘O 2: 96 LO CD 74 CM ‘CD 98 159 CO r-~93 ■^r Összesen 194 300 co-3167 226 Halálozás O) ■>-CD 80 év föl.>-CD O ooCM CO >-CD CD COCM ■sr 60 év CD LO50 év CT> co O co r-~30 év 25 CD CD CM CM a ■*314 év 36 O CM ■'Sco CM <zz> >-CD LO 45 CO CO o 34 33 >-03 69 CD LO 63 ] 153 Házasság 24 co LO CD CO 63 53 Születések =o ez 153 co CO CM 125 126 ;<D 142 hCM 145 Lélekszám 4332 4257 4347 4357 4385 Évben 1854 1855 1856 1857 co LO CO Katymár-ró-Q Qo co O ez Rom.cat. Ó 6 dto. dto. ö € A plébániát 1749-ben alapították. Kegyura a nemes borsodi és katymári Latinovics család. Két lelkipásztora van. Egy pap, valamint egy káplán, aki segít neki.16 A jelenlegi templomot 1807-ben építették. Tanítási intézmény a kétosztályú népiskola, melyet a község épített, de a földesúr is hozzájárult. Az iskola- köteles gyermekek száma 700, és évről-évre egyre szorgalmasabban látogatják. Befolyása a lakosság értelmére és erkölcsére igen hasznos és örvendetes. Humanitárius intézmények nincsenek. Lakások: 794 ház van, építési módjuk döngölt föld, nádfedél, oromzatuk az utcára néz. Az istállók rendszerint egy fedél alatt vannak a lakóházzal. Táplálkozás? A kenyér, mely nagyobbrészt búzából és rozsból készül, ezek híján árpából és kukoricából. Húsételeiket - szarvasmarha, juh, sertés, baromfi-változatos módon készítik el. Legszeretettebb húsételük azonban a paprikás.17 Lisztből tarhonyát,18 gombócot, tésztát, rétest készítenek. Zöldséget, savanyú káposztát és hüvelyeseket fogyasztanak. A savanyú káposzta részben füstölt disznóhússal, részben e nélkül készül. Sokan lenolajjal és főtt tojással fogyasztják, különösen böjti időben. Megszokott az édeskáposzta, kelkáposzta, burgonya, sárgarépa és spenót. Hüvelyes termés a bab és lencse, borsót keveset vetnek. A gyümölcs itt rosszul fejlődik, dunai halat szállítanak ide, de igen drágán adják el, éppen ezért keveset esznek. Lisztből készült ételeket gyakran esznek, különösen aludttejet19 és túrót. Sovány ételeket bizonyos évszakokban és ünnepek idején. Húsvétkor a gazdagabbak egy sült bárányt, karácsonykor - más ételek mellett - disznókocsonyát, mákostésztát; farsang utolsó napjaiban és lakodalmakkor fánkot és más tésztaféléket. A dolgozó réteg naponta kétszer eszik, reggel és este. Ünnepségeken bort és pálinkát isznak, ezenkívül vizet, mivel itt is kevés és jelentéktelen a szőlőtermés. Öltözet? Munkában és piaci napokon a németek és rácok20 szűk nadrágot viselnek. A bunyevácok vászonból készült gatyát, a felépítetteknél [svábok] a nyári vasárnapokon és ünnepnapokon, az iparosok pantallót és köténykét, a parasztok kék vászonból nadrágot és köténykét viselnek,- mint a magyarok. A bunyevácok - különösen a szegényebbje - gatyát hord; télen kepernek21 44
