Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez
csak törzs jelenti), a szintén előforduló Iloncsuk nemzetség egy különálló törzsi töredék lehetett.22 A törzsi-nemzetségi szervezet közigazgatási szervezetté való átalakulását Györffy György rekonstruálta: éppen Halas-szék esetében figyelhető meg legjobban a szék kialakulásának folyamata a Csertán nemzetség területén a XIV-XV. században.23 Valószínű, hogy a székek szervezetét egy-egy gazdag törzsfői-nemzetségfői család hozta létre, mivel az ő birtokaik teszik ki az egy székbe tartozó szállások nagy részét, s a XIII-XIV. század fordulóján ezek a birtokok még a család ősének kezén voltak. Ezt a jelenséget a nagykunsági Kolbaz-szék, a kiskunsági Halas-szék és a mezőföldi Hontos-szék esetében is megfigyelhetjük.24 Halas-szék területén a XIV. század közepén élt nagyhatalmú főúr, Köncsög ispán és családja birtokolt szállásokat. Ebben az esetben a szék kialakulásának folyamata is megfigyelhető. 1347-ben Köncsög mint a Cherthan nemzetségbeli kunok kapitánya tűnik fel; 1366-ban Halasi Köncsög ispán néven szerepel - ő maga tehát szálláshelyként Halas mezővárost, a környék egyik jelentős magyar települését választotta. 1418-ban már feltűnik a nemzetség nevéből alkotott „Csortyan-szék” név. 1451-től szerepel a Halas mezővárosban lévő kun bírói szék.25 A nagybirtokot kiépítő Köncsög ispán adataink szerint rokonságban volt a legelőkelőbb kun családokkal is. Egyik rokona, Paraboh ispán 1333-ban tanúskodásra idézte meg két másik nemzetségbeli tagjával, Arbuz fia Buzkan-nal és Ugudey fia Tatar-ial együtt. Buzkan apja, Arbuz valószínűleg azonosítható a IV. László egyik gyilkosának tartott kun főemberrel, aki a királlyal is rokonságban volt. Arbuz szállása a mai Ko- csér határában lehetett (Árbóc-tó), a másik királygyilkos, Törtei (Tűrtél) szállásának szomszédságában - ez utóbbi szállás pedig 1475-ben Köncsög leszármazottainak birtokában volt.26 Ezekből a rokonsági kapcsolatokból sejthető, hogy a XIII. század végén a Csertán nemzetség előkelőinek lehetett vezető szerepe a kun nemzetségek életében, s a királyi rokonsághoz tartozó kun vezérek szállásai ezen a vidéken álltak. A régészeti leletek ezt az elképzelést annyiban támasztják alá, hogy a törzsi-nemzetségi arisztokrácia emlékének tartható XIII. századi sírleletek közül több Halas körzetében került elő (Kígyóspuszta, Csólyos, Balota puszta), illetőleg Arbuz szállásának szomszédságában (Felsőszentkirály). A Kiskunhalas környékéről származó XIII-XIV. századi kincsleletek tulajdonosai között jogosan feltételezhetünk kun előkelőket is.27 A Kiskunság másik kun széke Kecskemét-szék volt. Ennek előzményét valószínűleg nem a kun nemzetségi múltban, hanem a gyorsan fejlődő, jelentős mezőváros vonzerejében kereshetjük. A szék a XV. század második harmadában alakult ki, a város a környék királyi, illetve királynői kunjainak természetes központja volt. 1439- ben Maglódi László Kecskemét ispánja és a kunok bírája, 1465-ben Thuróczi Benedek Kecskemét-szék és Hontos-szék királynéi kunjainak bírája.28 A vidék északi részén feltűnő Kara-szék, illetve Mizse-szék viszonylag késői fejlemény, s a földbirtokossá váló kun Mizsei család felemelkedését, a kun nemzetségi szervezettől függetlenné válását jelzi.29
