Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez
SZABÓ LÁSZLÓ (Damjanich János Múzeum, Szolnok) JÁSZOKA DUNA-TISZA-KÖZÉN Amikor az a megtiszteltetés ért, hogy itt Kiskunfélegyházán Fazekas István barátom tiszteletére rendezett konferencián rövid előadást tarthatok, azt reméltem, hogy a szokásos, vidám, jóhangulatú találkozó elején, végén személyesen szoríthatom meg a kezét. Sajnos nem így történt, betegsége miatt csak kedves családja lehet itt. Bízom abban, hogy mihamarabb felépül, s e helyről is jó egészséget, sok alkotó évet kívánok neki. Személyes bevezetővel indítom előadásomat. Szatmár megyei vagyok eredetileg, majd Debrecenben nevelkedtem, ott végeztem felsőbb iskoláimat, majd 33 évvel ezelőtt Szolnokra kerültem, s mindmáig ott dolgozom. Fő kutatási térségemül a Jászságot választottam, ám a Duna-Tisza-közi jász kirajzásokon, s egyáltalán a Duna-Ti- sza-közén eléggé hosszú időt töltöttem el gyűjtéssel, kutatással. A Bács-Kiskun Megyei Múzeum e munkámban mindig támogatott. Horváth Attila igazgatósága idején kaptam az első meghívást. Szabadszálláson három nyáron át gyűjtöttünk Sztrinkó István barátom vezetésével, majd négy évig Kiskunmajsán, két évig Szalkszentmártonban. Bárth János jóvoltából részt vettem a Kecel monográfia munkálataiban, Fazekas István és Bánkiné Molnár Aranka sokszor hívott Félegyházára, s Novák László Nagykőrösre. Hosszú ideig dolgoztunk együtt Henkey Gyulával is. Mindezt azért bocsátom előre, hogy látni lehessen: nem ismeretlen előttem, s nemcsak kiadványokból ismerem a Duna-Tisza-közét. Munka közben, a táborozások során számos muzeológussal, helytörténeti kutatóval dolgoztunk együtt, s alakítottam ki baráti kapcsolatot. Mindezt köszönöm. Másik személyes dolgot is hadd említsek még meg! Feleségem Szolnokon élt édesanyja Móra Aranka, akit halvány szálak fűztek Móra Ferenc családjához. Móra Ferenc családja a Jászságból indult el Félegyházára, majd később Móra Ferenc Szegedre. Ez nemcsak szimbolikus, hanem valóságos példa is. Kresz Mária szerint a Jászságban, a jászsági szűcsök kezén egy olyan szabású suba maradt meg, amely rokonítható bizonyos kaukázusi köpenyekével. Tudjuk, hogy egy ruha szabása keveset változik, a szerkezet konzervatív, s a díszítés gyorsabban átalakul. Ez a szabás fellelhető Kiskunfélegyházán is, azaz Oszétia a Jászsággal és a Kiskunsággal kapcsolódik össze egy bőrruha kapcsán és egy mesterségben. A Móra család is e kapcsolat egyik láncszemét alkotta, még akkor is, ha Móra Ferenc apjáról, mint foltozó szűcsről írt. Van egy másik, a Duna-Tisza közének népességét befolyásoló tényező, mégpedig Szeged. Ezt Bálint Sándor is kifejtette több alkalommal ezen a helyen, éppen Fazekas István által szervezett konferencián. A Móra család eljutott a Jászságból, Kiskun21
