Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
A köröndi hegyi tanyák többsége a falutól keletre, a Pálpataka és a Fenyőkút nevű területen található. A környéken Pálpatakát és Fenyőkutat együttesen „Koronái hegy” néven is emlegetik. Amikor tanulmányomban köröndi hegyi tanyákról írok, Pálpataka és Fenyőkút, vagyis a koronái hegy tanyáira gondolok. Közbevetőleg szükséges megjegyeznem, hogy a koronái határ más területein is létrejött néhány tanya a XX. században, pl. Likaskőbércén, Tóhelyen, Vadasmezőn, Nyírben. A tóhelyi és a vadasmezői lakosoknak iskolájuk is volt a XX. század második felében. Ezekkel, a Pálpatakán és Fenyőkúton kívül eső köröndi tanyákkal mostani tanulmányomban nem foglalkozom. Korond hegyi tanyái nem társtalanok a környéken. A békási, más szóval a sófalvi hegyi tanyákat Felsősófalva népe hozta létre. A Cika nevű terület tanyáit pálfalviak birtokolták. A szencsedi tanyákra szentlélekiek költöztek ki. Keletebbre, a hatalmas varsági tanyavilágot Oroszhegy lakosai népesítették be. Zetelaka birtokain jött létre a desági, az ivói (zeteváraljai), a sikaszói és a küküllőmezői tanyák sokasága. Az említett helységek tanyái tulajdonképpen egy kiterjedt tanyahálózatot alkotnak, amelynek tanyás foltjait hatalmas erdőrengetegek választják el egymástól. A Görgényi havasok délnyugati nyúlványinak és a Hargita északi szélének fentebb említett tanyahálózatához kapcsolódnak keletről a gyergyói falvak tanyái. Ezt a hatalmas tanyavilágot magyarok hozták létre és kizárólag magyarok lakják. Mindez azért fontos, mert a magyar tudományos közfelfogásban éltek és élnek olyan nézetek, miszerint magyar hegyi tanyák nincsenek.5 Az Udvarhelytől északkeletre eső hegyvidék kiterjedt magyar tanyavilága élő cáfolata ennek a megalapozatlan vélekedésnek. A Nagyküküllő forrásvidékének magyar tanyái a XIX. század közepe és a XX. század közepe között váltak állandóan lakott hegyi farmokká. Előtte a havasokat birtokló havasalji falvak rendszeres havashasználtának tartozéktelepei voltak. A tanyára költözött székelyek önszerveződésében, a hegyi tanyák népének társadalmasulásában a környék tanyás területei közül Varság járt az élen. A többi tanyás terület 20-30 év késéssel követte. Pl. Varságon már 1880-ban iskolaépítő mozgalom bontakozott ki. Hasonló törekvések a köröndi hegyen és a zetelaki tanyákon csak a XX. század elején váltak jellemzővé. Ugyanez mondható el az egyházi és a közigazgatási önállósodásról is. A havasalji falvak havashasználata írásos források segítségével a XVI. század második feléig vezethető vissza. A favágás, a zsindelykészítés és a sertésmakkoltatás szinte természetes havashasznlálati módnak tekinthető a történeti dokumentumokkal elérhető legkorábbi időben. Oroszhegy térségében azonban csűrökkel és más havasi szállásépületekkel ellátott, családi birtoklású irtáskaszálók is igazolhatók a XVI. század második feléből.6 Korond valószínűleg kevesebbet pereskedett, ezért a legkorábbi udvarhelyszéki törvénykezési iratokban ritkábban szerepel. Egy 1600. évi per szövegéből azonban látható, hogy a korondiak már használták a Fenyőkútnak nevezett hegyi területet.7 214
