Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Hagyomány és művészet

ban - KLEIST„Tavasz”-ámk hatása volt, melyet Kassa-Bárczán, a Fáy-család birtokán olvasott.

BOROVSZKY (1.104 és 453) még tudni véli, hogy Örkény történetéről megjelent munkájában említést tesz a Veszprém megyei vagyonszerző ősről, Ferenczy Péterről, akinek 1628-ban II. Ferdinándtól nyert adománylevele szerint az Eörkényi előnevet viselték még a csabai Józsefen kívül Mihály és János kálózi, István abai, és Ferenc bogárdi lakosok... A vajmi bonyolult donációt ugyan 1777-ben megújították, de Örkényben volt jószágaikat nem kapták vissza, azok a Fáy családra szállottak.

A kibocsájtó műhely

BUDÁN, / NYOMATTATOTT A’ MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM’ BETŰIVEL / 7<$33-ban. A hozzája tartozó 1834-ben keltezett „Föld-Kép”-en megtaláljuk a földrajzi hálózat keretén kívül KOHLMAN L(?)., a metsző nevét is, aki viszont nem ismeretlen a magyar kartográfia történetében, hiszen kb. másfélszáz térkép- és egyéb illusztrációs munkája ismeretes. A mű újabb kiadásáról egyetlen levéltári ajánló, előfizetést gyűjtő feljegyzést találni 1844-ből. Feltételezhető, hogy ez nem volt teljesen változatlan utánnyomás, bár a kiadója ugyanaz.

A megyei névtár: (1. kép)

Nem valami elegáns, külső címlap nélküli 136x143 mm-es egykor indigókék papírral borított kemény lapok közé varrva ragasztott 28 oldalas füzetke, a címoldalának hátlapján „Rövidítések” jegyzékével, melyben ismerteti, hogy az I-V. ,,A’ Római Számok jelelik a’ Priv. [ilegizált] és Mező Városokat, - az Arab - Számok pedig a’ Falukat, vagy Helységeket. ” A „B” betű magyarázata „B = KIS KÚNSÁG. (minthogy Magyar Ország’ Föld abroszában a’ Nagy Kúnság=A, a’ Jászság pedig =C.)." - arra enged következtetni, hogy Ferenczy a KARACS Ferenc-féle Magyar At lás-t, és annak „politikai” területbeosztását ismerte.

Rövidítéseinek legjava az égtáj szerinti polaritásokra fordítódik. Érdekessége, hogy amíg a csillagászati elvű észak- és délnek az É és D betűket használja, addig a kelet-nyugati irányokat a Nap keltével-nyugtával rövidíti Napkeletre=N.ktre és Napnyugatra=N.nytra. Valóságos káosz keletkezik a vegyes irányok körül: amit ma egyszerűen DNy-nak értünk, azt Napnyúgot Dél =N.nyt.D.-nek aposztrofálja, és így tovább. Rövidíti a városokat, postahelyeket, helységeket és pusztákat, és külön kezeli az „Urasági magános Örökség vagy Majorság (Allodium) = Úr.m.Öröks. valamint a csárda, vendégfogadó és korcsmahelyeket.

A ’Privilegiált, és Mező Városok ‘s Helységek nevei-1 a 3-11. 9 oldalon XXIX +167 = 196 tételben „helyhezteti”, vagyis csak annyit közöl róluk, hogy melyik nagyobb településtől milyen irányba esnek. A távolság megítélésére csak az egyen. = egyenest, a közel, vagy a nem messze, vagy egy jó mérföldre kifejezéseket használja, bár néha előfordul a nagyobb távolság pl. 8 mérföldre számszerű helyheztetés is. A vízparti helysé194