Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
MÉSZÁROS ÁGNES (Katona József Múzeum, Kecskemét) KATONA JÓZSEF GYÓGYSZERÉSZ NAPLÓJA Egy kecskeméti gyógyszerészcsalád emlékére* A tavalyi millecentenáriumi kiállításra való készülés- (forráskutatás) közben bukkantam rá Katona József naplójára a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban. A Kecskeméti Évszázadok c.kiállításban látható Megváltó gyógyszertár bútorára vonatkozó dokumentumokat kerestem, s nagy örömömre megtaláltam a gyógyszertár tulajdonosának 4 kötetes naplóját a Katona család iratai között. Lóránd Nándor az Orvostörténeti Közleményekben1 bemutatta már a naplónak azt a részletét, amely a gyógyszerészgyakornokok életével foglalkozik, s ezért lepődtem meg, hogy a vaskos kötetek ezen kívül még mennyi sok más eseményt is megörökítettek nemcsak Katona József - a szecessziós küllemű patika tulajdonosa hanem a híres kecskemétivé vált patikusdinasztia többi tagjának életéből is. Tragikus családi esemény késztette Katona Józsefet a naplóírásra: egyetlen leánya, Katona Klára 16 évesen meghalt tüdőbajban. Az apát mély fájdalma ihlette arra, hogy 4 kötetben megírja családja, önmaga és leánya élettörténetét. Úgy érezte, elvesztette élete értelmét, Klárika volt talán az egyetlen, akit szívének teljes melegével szeretett. 3 kötetet szentelt tehát leánya emlékének, a negyedikben pedig önéletrajzát. írta meg. Az első kötet 1898-tól, Klárika születése évétől kezdődik, s a gondos atya gyermekneveléséről, a kislány fejlődéséről szól, beágyazva persze a kislánnyal történt eseményeket az egész Katona család életébe. A 2-3. kötet inkább dokumentumgyűjtemény: leánya iratait, dolgozatfüzeteit, leveleit, halála körülményeit és a temetésére kapott leveleket tartalmazza, valamint megpróbálta szavakba önteni a szülők mély gyászát. Mintha mágiát gyakorolt volna Katona József ezzel a pontos, aprólékos, minden meglévő dokumentumot gondosan beragasztó cselekedetével: Megpróbált lelket lehelni a már kis gazdájukat elveszített tárgyakba, papírokba. Amíg ezekkel foglalatoskodott, valószínűleg újraélte a hajdani eseményeket, és legalább lelkében élővé varázsolta halott kislányát. A ritka művelődéstörténeti, pontosabban fogalmazva érzelemtörténeti dokumentum 1. és 2. kötetének címlapján ez áll: „Klárika Ißaz történet Irta az apussa 1914” *E közlemény a Soros Alapítvány támogatásával készült. 185
