Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Hagyomány és művészet

Kérdi tőlem egy katona:

Mi van a kosárba?

Négylábú macska,

Ötödik a farka,

Fújja föl a varga!13

A másiknak viszont csak a kezdősora azonos az előbbivel, míg a többi így hangzik:

Pad alatt, pad alatt Sarkantyú,

Előtalál félnyakú.

Nem vagyok én félnyakú,

Hanem Isten kovácscsa,

Szent Pál lovát patkólom,

Fényes szeggel szegelem,

Vaspáczával kongatom,

Kon, kon, czini, czini,

Péter bácsi, szedd ki, vedd ki ezt!u

2. A Lázár-féle játékrendszerezés sűrűjében haladva ezt követően az eszközös, ügyességiek csoportjához érünk.

„Forgó malom”. Ezt a játékot húsvétkor játsszák. Leásnak a földbe egy jó vastag oszlopot, úgy ássák, hogy a föld felett egy méter magas legyen. Ezt vastag fúróval kifúrják, hogy abba a „nyakszeg”-et könnyen beletolhassák. Ekkor 4-5 méter hosszú gerendát középen kifúrnak, s az oszlopra vízszintesen ráteszik, de úgy, hogy a nyakszegen foroghasson. A gerenda két végére kötéllel két hámfát erősítsenek, ezekre aztán egy-egy fiú ül fel, úgy, hogy a hámfát tartó kötél a lába közé essék. Ekkor a többiek az oszlop körül állva, elkezdik a gerendát tolni s forgatni, ha a rajtuk ülőket jól megforgatták, megállnak, s mások ülnek fel helyettük. Felnőttek is játsszák. Csányon „Kutya-sutu”-nak hívják, Porcsalmán „Ördög-motola”, a székelyeknél „Cserkabola” a neve.15

Az eszközös, sportszerű népi játékok egy igen élvezetés és ma is kedvvel játszható- tanítható formája a bigézés, vagy Kiss Áronnál az ún. „pajázás”, amely Kecskemét melletti Ballószeg ifjaitól került lejegyzésre. Ez az a játék, amely három másik játéktársa mellett a Kecskeméti Televízióval közös vállalkozásban, a Magyar SOROS Alapítvány Média Szakkuratóriumának támogatásával készült, s módszertani céllal forgalmazásra is került. Szabályszerű megvalósítását, ill. bemutatását Hajdú Gyula útmutatásai alapján végeztük.16

„Ide szükséges 5-6 fiú. Mielőtt a játékhoz fognának, szereznek két darab fát. Az egyik fa a két végén meghegyesíthető: ez a paja, a másik annak ütője. Mikor így fel vannak készülve, választanak egy gazdát, a ki minden játszótársnak a következő módon veri a pajáját. A gazda egy eléggé térés, tágas helyen egy kört /várat/ kerít, abba beleáll, s a paját az ütővel kiüti. A kiütött pajáért a fiúk közül egy kimegy, s azt a vár121