Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Pálóczi Horváth András: Középkori kutak Szentkirályon
88 ilyen nagy méretű fatárgyak gyűjteménybe vétele elől, s a restaurálás gondját sem tudta vállalni. Azóta sikerült találni fogadó intézményt: a soproni Faipari Múzeumot, a fakonzerválást a Központi Múzeumi Igazgatóság műhelyében elvégeznék, amennyiben az anyagköltségeket más cég fedezné. Változatlanul megoldatlan viszont a faszerkezet kiemelése. Erre 1986-ban tettünk kísérletet, sikertelenül, mivel nem akadt vállalkozó a körbezsaluzásra, és nem állt rendelkezésünkre a szükséges munkaerő sem. Végül a fokozott balesetveszély miatt a gödröt vissza kellett temetnünk. Ekkor került elő ugyanezen középkori telek DKi részén egy újabb gödör, amelynek alakja, mérete és betöltésének réte- geződése arra vall, hogy alján szintén egy betömött kút található. Feltárását a talajvizes rétecet elérve félbehagytuk, a bélésgerendákat még nem értük el. Szentkirályon eddig h;:t középkori belső telken tártunk fel számottevő felületet, ezek közül két telket kutattunk át teljes egészében. Az egyik teljesen feltárt telken (4-4/ a. ház és környéke) nem volt kút, a vele átellenben levő nagy beltelken, ahol egy időben egyszerre három vagy négy lakóház is állt, foglalt helyet a tárgyalt kút a 94. gödörben. A középkori falvakban általában a kutak hasonló gyakoriságával számolhatunk. Nem állt kút minden beltelken, sőt ahol volt forráskút (un. kifolyó kút), abból egy is elegendő volt egy falunak; a források megkülönböztetik a mély kutat vagy ásott kutat, amelyből idővel több is létesült egy-egy faluban. /2/ A szentkirályi kutak ez utóbbi kategóriába tartoznak, az ilyen tipusú kutak a felszini vizekben szegény vidékeken terjedtek el. Egy 1424-i adat szerint 14 faluban 62 ásott kút állt, vagyis egy falura 4-5 kút jutott, 8-10 jobbágytelekre egy /3/. Úgy tűnik, Szentkirály a 16. században ennél valamivel jobban el volt látva kutakkal. jegyzetek 1. PÁLÓCZI HORVÁTH András: A Lászlófalván 1969-1974-ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4 (1976) 288-291. 2. SZABÓ István: A középkori magyar falu. Budapest 1969. 163-164. 3. I. m. 164-165.
