Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Pálóczi Horváth András: Középkori kutak Szentkirályon
86 PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS (Magyar Mezőgazdasági Muzeum) KÚT\K SZENTKIRÁLYON Lászlófalván, a középkori Szentkirály falu ásatása során eddig két korabeli, a település belterületén álló kutat tártunk fel. Mindkettő fagerendával bélelt gödörkút vagy un. ásott kút volt, szerkezetük, építésmódjuk hasonló. Az első kútra 1973-ban bukkantunk a település ÉNy-i felén, a 3. ház maradványai közelében, a középkori utca túlsó oldalán, vízjárta lapos szélén (II. munkahely: Községi temető, D. gödör). A kút 1973-1974-ben folytatott feltárásáról a Cumania IV. kötetében előzetes közleményben számoltam be. /I/ A második kút 1984- 1985-ben került napvilágra a középkori templom romjaira épült református templomtól DK-re eső telken, a 10. és 12. lakóház közelében (III. munkahely: Református templom, 94. gödör). Ez utóbbi mélyebb, nagyobb vízhozamú és gondosabban megépített volt, mint az első, és sokkal gazdagabb leletanyag került ki belőle. Az alábbiakban ennek feltárását és régészeti leleteit ismertetem, illetve foglalkozom a két kút közös építéstechnikai és településtörténeti tanulságaival. A 94. gödör foltja mintegy 4 m átmérőjű négyszögletes, sárga homokos betöltésű gödörként jelentkezett a középkori járószinten, átvágta a szomszédos 14. épület (földbe mélyített, karóvázas gazdasági épület) szélét. A négyszögletes gödör közepén egy tiszta sárga homokkal betöltött kerek mélyedés mutatkozott, mint utóbb kiderült, ez úgy keletkezett, hogy a földdel betömött kút fölött a talaj megsüllyedt, és a felszint valamelyik frissen ásott veremből (pl 96. gödör?) kikerült homokkal egyengették el. A nagy négyszögletes gödör egyébként a kuté- pítésnél ásott munkagödörrel azonosítható, mely kb. 1,60-1,70 m mélységben kerek gödörré szűkül, itt 2,70 m az átmérője. A lefelé tovább szűkülő kerek gödörben -2,83 in mélységben bukkant elő a kút fa bélésének legfelső gerendája, meglehetősen korhadt állapotban (A. oldal 1. sor). Ebben a mélységben a gödör átmérője 2,10-2,30 m. 1984-ben a gödröt felező, majd negyedelő kutatóaknával eddig a szintig jutottunk el, 1985-ben kibontottuk a 94. gödör teljes felületét, a gerendabélést elérve pedig azon belül mélyítettük tovább a gödröt, kitisztítottuk az iszapos, hulladékokkal teli betöltéstől. A kút alját -4,25 m mélységben értük el. A kút bélése egyszerű, de nagy építési gyakorlatról árulkodó ácsszerkezet. Alaprajza téglalap alakú, a hasított tölgygerendák a sarkoknál keresztezik egymást. A csapolás módja csakúgy, mint az 1974- ben feltárt kút esetében egyenes lapolás (kampolás), a gerendák végein alul és felül bevágás van, valószínűleg a legfelső és a legalsó sort kivéve, ahol csak alul, illetve csak felül van bevágás. (Erről természetesen csak a faépítmény szétszedése után lehetne megbizonyosodni.) A gerendák megmunkálása jó, csaknem hézagmentesen illeszkednek, egybefüggő falat alkotnak. Az építmény lefelé egyenletesen bővül, belvilága felül 1,02x1,22 m, alul 1,40x1,56 m. A gerendák teljes hosszát szintén csak a felszedés után lehetne megállapítani, a rövidebb oldalakon 1,50-1,90 m, a hosszabb oldalakon 1,70-2,10 m hosszú gerendákkal számolhatunk. A két rövidebb oldalon (A, C) 5-5 sor gerendát találunk, a
