Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Biczó Piroska: Adatok Bács-Kiskun megye középkori építészetéhez
72 templomon kívül még két Árpád-kori templomos helyet tételez fel, /8/ de a keceli terepbejárás is az okleveles adatokból ismert illetve kikövetkeztethető Kecel és Szentdemeter templomán felül felderítette Polgárdi templomát, és egyházat tételezhetünk fel a Fuszanecker tanya területén is. /9/ A forrásokból és településnevekből a következő patrociniumokat ismerjük: 6 egyház volt Szűz Mária tiszteletére szentelve, /10/ 5 egyház Szt.György /ll/, valamint Szt.István /12/ tiszteletére (ide számítva a Szentkirály elnevezésű településeket is). 4 Szt.Péter, /13/ 3 Mindszent, 714/ Szt.László, /15/ Szt.Mihály, /16/ Szt.Pál /17/ titulust ismerünk, 2 Szt.Demeter, /18/ Szt.Kereszt, /19/ Szt.Miklós, /2G/ Szt.Lőrinc, /21/ Szt.Márton, /22/ egyházat, egyszer fordul elő a Tizenkét Apostol, /23/ Szt.Benedek, /24/ Szt.Ders, /25/ Szt.Gál, /26/ Szt.Imre, /27/ Szt.Iván, /28/ (Keresztelő Szt.János), Szt.Kozma, /29/ Szt.Jakab, /30/ Szt.Mária Magdaléna, /31/ Szt.Tamás, /32/ Szt.Ulrik. /33/ A továbbiakban eltekintek az eddig gyűjtött adatok száraz felsorolásától, helyette inkább néhány, a későbbi kutatás szempontjából figyelembe veendő kérdésről szeretnék szólni. Jankovich Miklós XIX. század eleji leírása alapján különös érdeklődésre tarthat számot Apostag egykori tizenkét oldalú, centrális temploma, amely a mai református templom helyén vagy közelében állt. Régészeti feltárásának fontosságát Gervers-Molnár Vera hangsúlyozta, aki bizánci mesterek által épített görög szertartásé templomnak tartja. /34/ Győrffy György szerint még államalapítás előtti bizánci térítés eredménye lehet az apostagi templom. /35/ A Kalocsa melletti Szentgál (ma Úszód határa) titulusa alapján pedig esetleg egy korai nyugati térítési hullám emléke. /36/ A lelőhely bejelentésből ismert. Ugyancsak korai építkezésre utal Dunavecse határában Fehéregyháza temploma, amelynek ásatása során a szekszárdi vállkó- vel rokonságot mutató faragványtöredék került elő. /37/ Megemlítem még Szentkozmát, amelyet török defterből ismerünk (1562-63.), a mögéje tett "Orgoványnál" megjegyzés arra enged következtetni, hogy a Bállá Antal térképén Orgovány déli részén feltüntetett Kozma Homokya táján feküdt. /38/ Négy nemzetiségi illetve családi monostorra van adatunk. Legkorábban Bátmonostorról hallunk(1198), templomát Henszlmann Imre tárta fel, a közelmúltban pedig sor került ásatásának hitelesítésére. /39/ Péter- monostorát 1219-ben említik először, Győrffy György szerint Bugac területén Felsőmonostorral azonos. Itt Szabó Kálmán tárt fel egy egyhajős, félköríves szentélyzáródású templomot, hossza közel 17 méter. Az előkerült bordatéglák alapján gótikus periódusa is volt a templomnak. /40/ Pálmonostora a tatárjárás idején pusztulhatott el, mert IV. Béla idejétől csak birtokként szerepel, valószínűleg a bugaci Alsómonostorral azonos. /41/ Tárnokmonostoráról 1251-ben hallunk először, ekkor a Haraszt nem birtoka, Nagybaracska és Gara között feküdt. /42/ Külön figyelmet érdemelnek a lakosságukban többé-kevésbé kontinuus vagy települési folytonosságot mutató helységek - utóbbin középkori falu helyére települt helységet értek. Ezeken a településeken ugyanis feltételezhető, hogy a mai templom középkori előzményekre épült. Ilyen szempontból kivételes jelenség Dunapataj középkori temploma - a mai református templom -, amely külsejében talán a legjobban megőrizte középkori mivoltát. Legutóbbi felújításakor gótikus ablakrészleteket is feltártak. A kecskeméti Ferences templom alaprajzában őrzi középkori jellegét. /43/ Az akasztói rk. templomban nemcsak a torony gótikus, ahogyan azt a Gent- hon-féle műemléki jegyzék jelöli, hanem a középkori szentély a toronnyal
