Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Biczó Piroska: Adatok Bács-Kiskun megye középkori építészetéhez

73

együtt a mai templom kereszthajóját képezi. Lászlófalván régészeti kutatás derítette ki, hogy a református templom középkori falak felhasználásával épült. /44/ Alpár templománál is feltételezhetünk középkori előzményeket. /45/ Dunavecse középkori temploma a mai református templom közelében volt. /46/

Izsák templomáról érdemes bővebben szólni - a Dvornikovich-jelentés említi katolikus templomát, amely valószínűleg a középkori templomot jelenti. /47/ Az 1745-ös Canonica Visitatio szerint a templom még állt, falra festett timpanon képet említenek ekkor. /48/ Új temploma a XIX. század elején épült, elhelyezkedése alapján a régi helyén. A II. József-fé- le országleírás adata ugyanis még a régi templomra vonatkozhat, a leírás azonban megfelel a mai templom elhelyezkedésének is: "kis templom magaslaton a falu mögött". /49/ Chobot Ferenc a Pongrácz-információ térképére hivatkozva azt írja, hogy Izsáknak körtemploma volt. Az eredeti térkép azonban nem körtemplomot ábrázol, ilyen csak 1773. évi másolatán van. /50/ Meggondolkoztató az is, hogy Izsákot a Duna mellett Taksony és Pilis között ábrázolják. Ezzel szemben Bükedegyháza Kerekbüked néven történő említése esetleg rotundát rejthet magában. /51/

Kecel temploma az írásos adatok alapján a középkori templom helyén épült. /52/ Itt is esetleges kutatás többet kideríthetne. Hogy ilyen esetekben a helyszíni kutatás fokozottan szükséges, Dunaszentbenedek bizonyítja. A kiadott források alapján azt sejtettük, hogy középkori alapokon áll a katolikus templom. A Hisloria Domusból azonban kiderült, hogy 1893- ban a templom előző évi leégése után a korábbi templom mellett építették fel az újat. /53/ Esetleg Bátye, Foktő, Hercegszántó, Kiskunhalas és Solt középkori templomairól is feltételezhetjük, hogy a mai település területén voltak.

Fontos lenne Tiszakécske középkori temploma helyének felderítése és környékének feltárása, mivel nemcsak építészetileg, hanem településtörté- netileg is gazdagíthatja ismereteinket alföldi településeinkről. Egy 1551 évi adat (Zay Ferenc levele) és egy 1719-es egyházlátogatási adat a tornyos templom mellett egy külön toronyról szól, valamint a templomkerítést is említi. /54/

A fent elmondottakkal arra kívántam rávilágítani, hogy Bács-Kiskun megye bármennyire is nem gazdag középkori emlékekben, szükség van alapos felderítő munkára, amely a topográfiai eredményeken kívül is nyújthat építészettörténetileg és településtörténetileg hasznos adatokat.

Jegyzetek

1. Genthon I. 1961.

2. Acsaegyház, 1400. Csánki II. 192; Ágasegyháza 2, 1353. Gyárfás III.

487; Alpár (Felsőalpár), 1341. Bártfai Szabó L. 1938. 50-51.; Apostag, 1332-37. évi tizedjegyzék, Mon.Vat. I. 225; Arany, 1351. Győrffy Gy.

1963. 705-706; Aranyegyház, 1359. Gyárfás III. 498-500; Árokegyháza,

1481. Csánki II. 193; Baja, 1423. Z.0.VIII.78; Bánegyháza, 1642. PPSK

I. 158.reg; Bátmonostor, 1488. Z.O.X. 44: Bátoregyház, 1323. Győrffy Gy. 1963. 710; Besenyő, 1520. Érdújhelyi M. 1899. 244; Boldogasszonyegyháza, 1423. Bártfai Szabó L. 1938. 148.; Borsod, 1342. Győrffy Gy.

1963. 713; Borsodszentlőrinc, 1330. Győrffy Gy. 1963. 713-714; Bükedegyháza, 1341. Győrffy Gy. 1963. 714-715. Csepcs (Egyházascsepcs), 1374. Csánki II. 196; Dávod, 1321. Gyárffy Gy. 1963. 717; Éld, 1346. Csánki

III. 326; Félegyház 1, 1389, Csánki II. 28; Félegyház 2, 1406. Csánki

II. 199; Harta (Egyházasharta), 1409. Csánki III. 331; Haylegyház, 1359. Gyárfás III. 498-500.; Hercegegyház, Gyárfás III. 498-500; Hetényegyház, 1456. Győrffy Gy. 1963. 895; Juhászegyház, 1456. Hornyik 1927. 16-17;