Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Wicker Erika: Koporsók a csólyospálosi avarkori temetőben

59

Koporsót .jelző földelszíneződések: - "Padkás sírok": '

Már az ásatás első éveiben feltűnt, hogy néhány sír foltja a felszínen viszonylag nagy téglalap (esetleg szabálytalan ovális folt) formájában jelentkezett, a váz felé haladva egyre keskenyebb és rövidebb lett; a csontok szintjén pedig a sötétebb földelszíneződés közvetlenül a vázat fogta körül. /16/

Az utóbbi két évben feltárt, hasonló jellegű sírok pontosabb megfigyelésével sikerült magyarázatot is találnunk erre a jelenségre. /II/

23 sírunknál a sírfolt jól körülhatárolhatóan, nagyméretű téglalap vagy ovális formában jelentkezett. A bontás során a váz felé haladva a sírgödör közepén egy keskeny, sötétebb betöltésé téglalap vált el. Hasonló megfigyelések alapján egyes kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ezek un. padkás vagy padmalyos sírok lehetnek./18/ A jelenség egészen a közelmúltig ismert egyes vidékek temetkezési szokásaiban. A magasabban hagyott padkákon keresztbe tett deszkák részben a koporsót védték a ránehezedő földtől, részben pedig lehetővé vált ugyanabban a sírban több halott eltemetése is. /19/

A padkás sír elmélete ellen a csólyosi temetőben több érv is szól:

1. Sírjainkban nyoma sincs egymásratemetkezéseknek.

2. A padka nemcsak keskenyebb, de rövidebb is a sírnál, márpedig a funkciója a keresztdeszkák tartása lett volna, logikusabb, és jóval egyszerűbb lenne a lemélyítést a sírgödör teljes hosszában elvégezni.

3. Csólyospáloson előkerült olyan sír is, ahol a keskenyebb, sötétebb földsáv nem a sír közepén volt, hanem a sír bal oldalán. Ez esetben viszont a védő funkciót ellátó keresztdeszkákat nem lehetett rögzíteni. /20/

4. Az eltérő színű földsáv olykor nem a sír széleivel párhuzamos, hanem kissé átlósan fekszik a sírban. /21/

5. A koporsót védő padkát vagy a sír esetleges kideszkázását a köny- nyen omló homokos talaj indokolná: Csólyoson pedig jórészt éppen a kö- töttebb talajban találtunk meg azokat a nyomokat, melyek a padkás sírok ismérvei is lehetnének.

Végül pedig a legfontosabb:

6. Nagyon kevés kivétellel - ahol a sírokat foltot rosszul megőrző szürkés, agyagos földbe ásták /22/, - e sírok fenekén is megtaláltuk a már említett lyukak /23/ és árkok/24/, valamint kedvező talajviszonyok esetén a külső keret /25/ nyomait. Ezek pedig nyilvánvalóan nem a sír padkás kiképzésével függenek össze. A lyukak ráadásul olykor az un. padkák alá nyúlnak, néha egészen a sír sarkáig. Hasonló a helyzet az említett "oldalpadkás" sír esetében is. Mindez bizonyítja, hogy a sírt teljes hosszában és szélességében ásták ki a sírfenékig, tehát a kínálkozó néprajzi párhuzamok ellenére sincs okunk - legalábbis a csólyosi temetőben - padkásán kiképzett sírokkal számolnunk.

Ezek alapján az említett, már a vázak fölött megfogható, a sírnál keskenyebb és rövidebb, eltérő színű földsávokra egyetlen magyarázat kínálkozik: a koporsótető beroskadásakor beszivárgó föld a koporsóládát kitöltve őrizte meg annak formáját. Ezt az elképzelést feltétlenül alátámasztja, hogy az egyik ilyen sírban vas koporsókapcsot is találtunk. /26/

Ez a - már a váz fölött jelentkező, eltérő színű - földsáv lehet barna vagy sötétbarna, de lehet a környezeténél világosabb is. Előbbi esetben az elkorhadt, beroskadt koporsófedél maradványait sikerült megfognunk, a világosabb földsávoknál pedig a koporsóba szüremlő világos színű földet.