Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Kőhegyi Mihály–Tóth Ágnes: Adatok a csávolyi németek kitelepítésének történetéhez
124 továbbra is előforduló fosztogatások és a magas beszolgáltatási kötelezettség miatt nyugtalanság volt észlelhető a lakosság körében. /59/ Külön gondot jelentett a községeknek a már kitelepített vagy összetelepített svábok helyére költöztetett telepeseknek a magatartása. Az 1946 áprilisának végén Bállá János csávolyi jegyző által megfogalmazott panaszok általánosak lehettek, legfeljebb a többieknek nem volt merszük a valóság keményhangú feltárására. Barcsay Iván, Bács-Bodrog vármegye alispánja május közepi, a belügyminiszternek szóló helyzetjelentésében alighanem szószerint megismételte - immár az egész megyére vonatkozó érvénnyel - a csávolyi jegyző fel- terjesztését: "A nép hangulata napról-napra kezd rosszabbodni, mert a juttatottak csak azt remélik, hogy állandóan juttatva lesz nekik, s soha nem kell adniok. ....Telepítettek dolgozni nem igen szeretnek, állandóan éjszakai multakozásokat, táncokat tartanak és isznak... Lakásuk piszkos és tetvesek. Jelszavuk, ha adtak földet, akkor adjanak kocsit, lovat, jószágot stb. Ha kell fizetni és nem adták ingyen, akkor inkább itt hagyjuk és visszamegyünk Borotára stb. /60/ Szociális helyzetük szomorú. ....Sajnos a jobb módúaknak nevezettek is teljesen kifosztva állanak és a földjükön kívül semmi másuk jóformán nincsen. De a telepeseket sem lehet mentesíteni a beszolgáltatás alól különösen akkor, amikor legutóbb is 200 drb süldőt, négy tehenet és kettő üszőt kellett beadni az orosz hatóságoknak. Csávoly telepes község lett. Sváb község létére kifosztatott. Boldog-boldogtalan Csávolyról vitt az elmúlt időben és még ma is előfordul, hogy civilek fosztogatnak, így a régi jómódú község talán a megye legszegényebb községe lett. A földreform 70 %-ban bolygatta meg a község birtokviszonyát. Állandó költözködések ide-oda, szinte népvándorlássá vált a község területe. Sokan ezt igyekeznek is kihasználni, s mindez csak a község elszegényedésére és nem javulására szolgál. Ilyen és hasonló körülmények között az elöljáróság, a termelési bizottság, és a FIB a legnagyobb erőfeszítések mellett se tucl eredményes munkát végezni ......Hátráltatja a munka elvégzését az is, hogy a svábok kitelepítése a lakosokból kedvetlenné teszi a németséget, s az állandó zaklatásuk, igazoltatásuk, ellenük folyamatba tett szinte rendszeressé vált személyi akció révén nem törődnek a munka végzésével, noha már elhelyezkedtek, ki itt - ki ott, és dacára, hogy semmijük nincsen, megtalálták helyüket a munkában és munkaadót keresve éjjelnappal dolgoztak. Ezért is volt elérhető a megmunkálás során ilyen szép eredmény." /61/ A község helyzete azonban néhány hét múlva vált igazán súlyossá, hiszen ekkor kezdődött a kitelepítés gyakorlati előkészítése. A kitelepítendők névjegyzékét összeállító ún. Összeíró Bizottság 1946. július 7-én délután érkezett Csávolyra. Előzőleg Bácsbokodon tevékenykedett. Néhány nap múlva (június 13.) már el is hagyta a községet, és Bajára távozott. /62/ A IV. számú Áttelepítési Miniszteri Biztos június lián este 9 órától rendelte el a község lezárását. Egyúttal megtiltotta a kitelepítés teljes időtartamára a szabad mozgást, este 9-től reggel 5-ig a szeszesital árusítását, a gyülekezést, a költözködést és az állatok levágását. /63/ Három nappal később (június 14.) dob-
