Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Mészáros Ágnes: A népi gyógyászat kutatása a Duna-Tisza közén

módjai inkább mágikus-misztikus jellegűek voltak. Varázsoltak babbal, tojással, viasszal, ráolvasással. Hős Anna halasi boszorkány a következőképpen járt el az agos gyermek, gyógyításakor: „Fogta a gyermeket égj nagj Fazékba tette, tavulag a Tüz- től a Fazokat helyheztette, Kalannal a Fazokat keverte, a Gyermek Annyát kiküldötte, és azt parancsolta nekie, az Házat háés minden megkerülésév a 1 mennyen a Pitvar mit főz, meIly három kérdésekre Hős Anna Aggot"./6/ A gyermek ezután jobban lett. lényegében kuruzsló asszonyok és kisebb- 70 romszór kerujje meg,

Ajtajára és kérdezze mindenkor ugj felelt A bo s zo rkányok t ehát számban kuruzsló férfiak voltak.

Újabban a történeti, levéltári források kutatása során szintén kerülnek elő olyan adatok a városi jegyzőkönyvekből, boszorkányperekből, amelyek a 17-19. századi népi orvoslásra u- taInak.

Novák László a Bács—Kiskun megye múltjából 4. köteteben ismertetett egy 1054-ből való boszorkányper részletet: Nagy Mi- hályné „az meddő asszonyokat is méheket megnyitván szülőkké teheti az ő tanulta ördögi cselekedetei által",/7/ amiért őt a bíróság tüzes halálra méltónak találta. Novák László idézett tanulmányában egy 18. század fordulójáról származó kecskeméti kéziratos orvosló könyv közreadása kapcsán vázlatosan megrajzolta a három város 17-I9. századi közegészségügyi helyzetét.

A boszorkányperek anyagán kívül ismertetett néhány népi orvosló adatot is, pl. egy 1819-1821-es ceglédi protocoHuniból írta ki, hogy vérző sebre mit használtak akkoriban: „Vérét nagy nehezen Lóganéjjal tömvén be alig tudtuk elállítani"./8/

A levéltári évkönyv ugyanebben a kötetében Korkes Zsuzsa a Kiskunság déli részének I8-I9. századi egészségügyi viszonyait, hivatalos orvosi gyakorlatát mutatta be, szintén levéltári források felhasználásával. Népi gyógyítási adatait ő is a peres iratokból gyűjtötte ki. Itt olyan gyógyítók ellen hoztak ítéleteket, akik mérgező anyagokkal, cinóberrel, higannyal kezelték a betegeket. Előfordult azonban olyan eset is, amikor nem szakképzett orvosnak is megengedték a gyógyítást, ha munkájával nem ártott, és kellő eredményt ért el, mint pl. egy halasi asszony a veszettség gyógyításában./9/

Kecskeméti kenő- és gyógyító asszonyról adnak hírt Katona József ügyészi iratai, melyeket Joós Ferenc tett közzé a Cuma- niában./lO/ Ez időben Túri Vakter felesége füstöléssel enyhítette, mulasztotta el a boszorkánynyoraást. Füstölőszerül fokhagymát, ördögszart, puskaport és emberi ürüléket használt.

Az 1800—as évek elejétől az orvosi szakmunkák, felvilágosító célzatú népies orvosló könyvek küzdelmet indítottak a ku- ruzslók és a kuruzslás ellen. A kiskunságbeli kiemelkedő személyiségű gyógyítókra alkalmazott népi terminológiák kedvéért itt érdemes megemlíteni Peterka Josef Sebestén, a „Kis-Kun-Ke- rület rendszerint való Physikussa" által 1817-ben írt tanulmányt, melyben ő is elítélően nyilatkozott a „kurussoló orvosok" és „kontás asszony! orvosok" munkájáról./ll/

Kunszentmiklóson is „kuru’solo"-nak nevezték a kuruzslókat egy 1798-as tréfás vöfélyköszöntőben,/l2/ A kuruzsló- és kenőasszonyokon kívül itt a múlt században „Koszgyógyító" specialisták is működtek, olvashatjuk a Iíunszentmiklós egészségügye a 18-19. században c. dolgozatban./l3/ Szerzői - Illyés Bálint és Jakab László - a hivatalos orvoslás történetét dolgozták fel részletesen, s munkájukban csak elszórtan található e néhány témánkhoz illő adalék.

A Kiskunság kenőasszonyairól 1854-ben Palugyay Imre így írt „kenő és fenő-nők, különösen a Kis-Kúnság községeiben... igen