Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Mészáros Ágnes: A népi gyógyászat kutatása a Duna-Tisza közén

módjai inkább mágikus-misztikus jellegűek voltak. Varázsoltak babbal, tojással, viasszal, ráolvasással. Hős Anna halasi bo­szorkány a következőképpen járt el az agos gyermek, gyógyítása­kor: „Fogta a gyermeket égj nagj Fazékba tette, tavulag a Tüz- től a Fazokat helyheztette, Kalannal a Fazokat keverte, a Gyer­mek Annyát kiküldötte, és azt parancsolta nekie, az Házat há­és minden megkerülésév a 1 mennyen a Pitvar mit főz, meIly három kérdésekre Hős Anna Aggot"./6/ A gyermek ezután jobban lett. lényegében kuruzsló asszonyok és kisebb- 70 ­romszór kerujje meg, Ajtajára és kérdezze mindenkor ugj felelt A bo s zo rkányok t ehát számban kuruzsló férfiak voltak. Újabban a történeti, levéltári források kutatása során szin­tén kerülnek elő olyan adatok a városi jegyzőkönyvekből, bo­szorkányperekből, amelyek a 17-19. századi népi orvoslásra u- taInak. Novák László a Bács—Kiskun megye múltjából 4. köteteben is­mertetett egy 1054-ből való boszorkányper részletet: Nagy Mi- hályné „az meddő asszonyokat is méheket megnyitván szülőkké teheti az ő tanulta ördögi cselekedetei által",/7/ amiért őt a bíróság tüzes halálra méltónak találta. Novák László idézett tanulmányában egy 18. század fordulójáról származó kecskeméti kéziratos orvosló könyv közreadása kapcsán vázlatosan megraj­zolta a három város 17-I9. századi közegészségügyi helyzetét. A boszorkányperek anyagán kívül ismertetett néhány népi orvos­ló adatot is, pl. egy 1819-1821-es ceglédi protocoHuniból írta ki, hogy vérző sebre mit használtak akkoriban: „Vérét nagy ne­hezen Lóganéjjal tömvén be alig tudtuk elállítani"./8/ A levéltári évkönyv ugyanebben a kötetében Korkes Zsuzsa a Kiskunság déli részének I8-I9. századi egészségügyi viszonya­it, hivatalos orvosi gyakorlatát mutatta be, szintén levéltári források felhasználásával. Népi gyógyítási adatait ő is a pe­res iratokból gyűjtötte ki. Itt olyan gyógyítók ellen hoztak ítéleteket, akik mérgező anyagokkal, cinóberrel, higannyal ke­zelték a betegeket. Előfordult azonban olyan eset is, amikor nem szakképzett orvosnak is megengedték a gyógyítást, ha mun­kájával nem ártott, és kellő eredményt ért el, mint pl. egy halasi asszony a veszettség gyógyításában./9/ Kecskeméti kenő- és gyógyító asszonyról adnak hírt Katona József ügyészi iratai, melyeket Joós Ferenc tett közzé a Cuma- niában./lO/ Ez időben Túri Vakter felesége füstöléssel enyhí­tette, mulasztotta el a boszorkánynyoraást. Füstölőszerül fok­hagymát, ördögszart, puskaport és emberi ürüléket használt. Az 1800—as évek elejétől az orvosi szakmunkák, felvilágosí­tó célzatú népies orvosló könyvek küzdelmet indítottak a ku- ruzslók és a kuruzslás ellen. A kiskunságbeli kiemelkedő sze­mélyiségű gyógyítókra alkalmazott népi terminológiák kedvéért itt érdemes megemlíteni Peterka Josef Sebestén, a „Kis-Kun-Ke- rület rendszerint való Physikussa" által 1817-ben írt tanul­mányt, melyben ő is elítélően nyilatkozott a „kurussoló orvo­sok" és „kontás asszony! orvosok" munkájáról./ll/ Kunszentmiklóson is „kuru’solo"-nak nevezték a kuruzslókat egy 1798-as tréfás vöfélyköszöntőben,/l2/ A kuruzsló- és kenő­asszonyokon kívül itt a múlt században „Koszgyógyító" specia­listák is működtek, olvashatjuk a Iíunszentmiklós egészségügye a 18-19. században c. dolgozatban./l3/ Szerzői - Illyés Bálint és Jakab László - a hivatalos orvoslás történetét dolgozták fel részletesen, s munkájukban csak elszórtan található e né­hány témánkhoz illő adalék. A Kiskunság kenőasszonyairól 1854-ben Palugyay Imre így írt „kenő és fenő-nők, különösen a Kis-Kúnság községeiben... igen

Next

/
Thumbnails
Contents