Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

V. Székely György: Kecskemét 17–18. századi pénzforgalma a korabeli éremleletek tükrében

tárolt 1683 és 1704 közötti időszakban. Az éremleletek összetétele alapján az aranypénzek között jelentős volt a németalföldi dukátok aránya, a levéltári forrásanyagban viszont nem találjuk nyomukat, kivéve talán az l695-hen előforduló táblás arany elnevezést, amely a németalföldi dukátok egyik típusára illik rá.

Az aranypénzek forgalmának kapcsán említést kell tenni a többszörös aranydukátok előfordulásáról is. Ismeretes, hogy a 16-I8 században Magyarországon és külföldön egyaránt elterjedt gyakorlat volt többszörös dukát súlyú veretek készítése, melyek közül a pénzforgalomban leginkább a 2, 5 és 10 dukát súlyú aranyak játszottak szerepet. A helyi forrásokban a kettős arany (1664-1696) és a tizes arany (1675-1696) említése található meg, az érem le letekben viszont 2, 3, 4, 5 és 10 dukát súlyú aranyveretek fordultak elő. Az 1683-ban záródó leletben a meghatározott 206 érem megoszlása a következő volt:

címlet

darabszám

dukát ért ék.

3 dukát

3 db 1,5 c/o

9 3,7 '/o

2 dukát

35 db 17,0 c/o

70 28,3 $

1 duká t

168 db 81,5 '/>

l68 68,0 >a

A 206 veret értéke 247 dukátnak felel meg. Az 1740-ben záródó 205 darabos lelet a következőképpen oszlik meg:

címlet

darabszám

dukátérték

10 dukát

3

db

1,5

$

30

12,0 '/a

5 dukát

2

db

1,0

110

4,o io

4 dukát

1

db

0,5

1o

4

1,6 /a

3 dukát

1

db

0,5

1°

3

1,2 %

2 dukát

6

db

3,o

1°

12

4,8 io

1 dukát

192

db

93,5

1o

192

76,5 1o

többszörös aranyveretek ! s z ki.

rév én

a

lelet

értéke 251

dukátot

Ha az arany dukát után a

korszak

másik

ér

tékpénzét, a tál

lért vesszük szemügyre, mindenekelőtt azt a meglepő tényt kell rögzítenünk, hogy az éremleletekben a tallér a dukát részesedéséhez viszonyítva lényegesen kisebb arányban fordul elő. A kilenc éremleletből csak háromban volt tallérveret, összesen 185 darab, ami a számbavett 2023 db veret 9,° $-a, ill. a leletek összértékének 8 yo-a.

Az 1702-ben záródó leletek egyikében magyar veretek voltak:

4 db egész tallér, 18 db féltallér és 7 db negyedtallér. A tallérveretek értékének aránya ebben a leletben 4l,4 c/o.

A dukátoknál már említett 1706-os záródású leletben két francia és egy hamburgi egész tallér mellett 5 db magyar veretű féltallér volt. Ezek a lelet összértékének 16,8 /a-át teszik ki. A 18. század első évtizedeiben záródott az a lelet, amely kizárólag ezüst értékpénzekből állt, 148 db különféle német 2/3 tallérost tartalmazott.

Xványosi-Szabó Tibor hívta fel a figyelmet arra, hogy a városi elszámolásokban az arany és a tallér összeg szeiúnti előfordulása a török kiűzése előtt és után jelentős eltérést mutat. Míg l662 és 1686 között a dukát-tallér arány 10,4-35,6 c/a, addig 1687 és 1704 között már 56,8-5,1 >a./7/ A tallérnak Kecskemét pénzforgalmában mutatkozó visszaesését részben a török kiűzését és a felszabadító háborút követő elszegényedéssel, részben a marhakereskedelem visszaesésével és a birodalomban kibontakozó pénzügyi válsággal magyarázza./8/ A válság egyik kiváltó oka a krajcárveretek 1659-től megindult tömeges kibo