Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
V. Székely György: Kecskemét 17–18. századi pénzforgalma a korabeli éremleletek tükrében
112 KECSKEMET 17-18. SZÁZADI PÉNZFORGALMA A KORABELI ÉREMLELETEK TÜKRÉBEN V. SZÉKELY GYÖRGY Katona József Múzeum A magyar gazdaság- és pénztörténeti kutatásnak sokáig elhanyagolt témája volt az ország középső részének előbb török hódoltság alatt levő, majd a többi országrésszel újra egyesülő területe. Változás csak az utóbbi évtizedben következett be, amikor Búza János és Iványosi-Szabó Tibor a gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodva megkezdte a Duna-Tisza közi mezővárosok, Kecskemét és Nagykőrös 17. századi pénzforgalmának és pénzértékviszonyainak feltárását./l/ A kutatás alapjá.ul szolgáló, a levéltári forrásanyagot alkotó különféle iratfajták és irategyüttesek eltérő jellegük és keletkezési körülményeik következtében egymást kiegészítő adatokat nyújtanak./2/ Ezek segítségével megfigyelhető a különböző pénzfajták előfordulása, elnevezése és értéke, a velük történő fizetés nagysága és gyakorisága. A levéltári forrásokból nyert adatok egyik hiányossága, hogy az egyes pénzfajták megnevezésén túl (pl. dukát, tallér, garas) nem mindig adnak felvilágosítást, hogy adott esetben magyar vagy idegen pénzekről van szó, mivel a korabeli gyakorlat szerint csak az értékegyenlőség volt meghatározó. Az egyes pénzféleségek használatának mértékét, a pénzforgalom összetételét megállapítani kívánó kutatást a dénárra, magyar forintra vagy tallérra történő átszámítás nehezíti. Kizárólag levéltári kutatások alapján nem lehetséges a forrásokban előforduló pénz nevek és az egykorú tényleges pénzérmék helytálló azonosítása sem. Mindezek megoldásához fontos segítséget nyújthat a korabeli éremleletek összegyűjtése és kiértékelése. Kecskemét a levéltári forrásanyag mellett az éremleletek szempontjából is gazdagnak mondható. Eddig kilenc olyan éremlelet került elő, melyet a 17- század második, vagy a 18. század első felében rejtettek el./3/ A továbbiakban tekintsük át röviden ezeket a leleteket és a belőlük levonható tanulságokat Az éremleleteket alkotó pénznemek közül mindenekelőtt az értékpénzek érdemelnek figyelmet. Az eddig ismert 9 éremlelet közül 4 tartalmazott aranypénzt, összesen 699 darabot. Az ebből meghatározott 482 darab értéke a leletek összértékéhez viszonyítva 80 fo-ot tesz ki. Sajnálatos tény, hogy a leggazdagabb, 423 aranyveretet tartalmazó lelet összetételének csak alig fele, 206 darab ismert. Ezek egy kivételével mind külföldi veretek, ezért nagyon valószínű, hogy a fel nem jegyzett darabok elsősorban magyar duká- tok voltak. Származási hely alapján a lelet külföldi anyaga az alábbiak szerint oszlik meg: darabszám dukát ért ék Németalföldi 94 db 45,9 106 b3,3 % Német birodalmi 53 db 28,8 C/o 68 27,8 c/o Osztrák tartományi 31 db 15,1 Él 16,7 % Lengyel 9 db k,k % 10 b,i % Spanyo 1-néme t a lf ö ldi 4 db 2, o C// 10 4,1 % Egyéb 8 db 3,9 (/° 10 4,1 %
