Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
Gönbölü fejű 100. szeg 48 100. létz szeg 39 1500. sindel szeg 1 33 1500. sindel 9 két szál létz 24 Húsvét napján Bentses Joseffnek 1 két szál 7 öles tölfa deszkájér 42 2 kötő gerenda 15 Bókon Szegeket igazgattam az urom fában 7 új kaptsokat 1 30 és 3-mat igazítottam Egy 19. tzolos szeget ts és 80. darab bókon szeget 4 3 38 szem lántzot 3 48 öt szegeket 15 kű lábra két karikát 24 Antal napkor vettem 200. szeget pallóban 1 36 2010. iszkába 18 6 öt szeget és az hanbár födelire rostéit 18 Summa 160 4 Reá fizettem 20 34 a Malom tsinálás 1/3 részre esik 180 38 Ladik árában attam 15 Egy bokrátsért 2 25 Somfában attam 4 30 fenyő és deszka árában 11 13. Detz Vám méréskor 4 font húst vittem 36 Az tsákánn Élesítés 3 30 2. ábra Németh János hajómalmának építési- és üzemeltetési költségei 1843-ban Munkák az ártéren Sükösd nyugati, Duna menti határát - a Tolna megyei és a Kalocsai Sárköz vidékéhez hasonlóan - réti öntéstalaj jellemezte a XVIII-XIX. században, amelyen ártéri ligeterők zöldelltek.363 A gyakori árvizekkel való együttélést meg kellett tanulniuk a helyieknek. A történeti források tanúsága szerint a sükösdi jobbágyok annak függvényében nyilatkoztak az őket vallató különféle hivatali tisztségviselőknek, amit az aktuális érdekeik megkívántak. Az úrbérrendezés előzetes kérdéseire - a folyóvizek közelében élő jobbágyfalvak népeihez hasonlóan - a sükösdiek is panaszos szájízzel adták elő a kérdezőbiztosoknak, hogy legnagyobb káruk a Duna 363 BORSOS Balázs 2011. 1.216. 58
