Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
áradásakor keletkezik, amikor a medréből kilépő folyó elönti kaszálóikat, és az összehordott szénaboglyákat elmossa.364 A Duna határát felmérő térképésznek szintén lesulytóan nyilatkoztak a helyiek a gyakori árvizekről. A Karaszovica környéki tájat bemutató térképszelvény leírásánál ezt olvashatjuk: „... és úgy nem tsak a’ terméstől, sőt keservessen véghez vitt munkájoktól is meg fosztatnak, a ’ hoz jár még az-is hogy ha szerentséssen el-is végezték a ’ munkájokat, és a ’ széna már boglyákban vagyon, akkor ha jön a’ víz a’ boglyákat fel veszi, meg rohasztja, és némellyeket vég képpen el rontja. Ezekhez járul még azon baj-is hogy vizek miatt ki nem hordhattyák, és akkor kéntelenek téli fogyásokra bízni, és a szány útra, már ha gyenge tél következik akkor ki sem-is hordhatják a ’ lakossok keservessen gyűjtőt szénáikat, marhák leg nagyobb kárával. Az egész, leg nagyobb vízzel, víz alatt van, ki vévén a ’ Ságodon lévő két helyetskét, a ’ hova a ’ leg nagyobb víz sem ér fel. ”365 A fenti állítással szemben pozitív képet festettek a Kerülő fokról a Duna- mappáció térképészei, amikor lejegyezték, hogy a „Sükösdi Lakosokra nézve, a’ kik már az Áradásokhoz hozzá vannak szokva ezen fok igen hasznos mert ladikázható és így sok marhának az erejét általa meg Kímélik. ” A felmérők megjegyezték továbbá, hogy a fok partjait ki kellene tisztogatni, mert a belógó ágak a „ladikázást” hátráltatják.366 Az ártéri erdőkből a kalocsai érsek engedélyével a sükösdiek tűzifát hordhattak. Sükösd határában lévő erdőkről jegyezték fel a kartográfusok az 1820-as években, hogy a „Falu Erdeje Lágy fa nemeket termi, és a ’felette lévő Bokros-is Erdősödik. Kerülő partyán fekvő Erdőben találtattnak Kemény fa nemek is, Kerekes i Erdő pedig vegyes fákkal bővelkedik. ”367 A forrásokban gyakran találkozunk különböző sükösdi hatámevekkel. Az alábbiakban felsorolt történeti helyneveket a Duna-mappáció egyes térképszelvényeinek leírásaiból gyűjtöttünk egy csokorba.3“ Az egyes határrészek beazonosításához haszonnal tanulmányoztuk a Sükösd, Nemesnádudvar, Csanád határát és a Duna Gemenc-szigeti szakaszát ábrázoló 1839. évi vízrajzi térképet.369 Belső Sükösd „... az úgy nevezett Belső Sükösd nevezetű mint szántó Földeket nem régibben kezdik használni; magossága ezen tájjéknak változik, darabonként látzanak benne magossbb gőrőndők, mellyek némelly lapossabb keskeny, és hoszszú el iszapoltt fok, és folyók forma darabokból egymástól el válosztattnak. A ’ leg 364 NOVAK. László Ferenc 2006. 416. 365 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1459. térképszelvény leírása. 366 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1469. térképszelvény leírása. 367 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1469. térképszelvény leírása. 368 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 369 A „ Vizhelyzeti térképe a ’ Dunának és árjainak tekintetes nemes Pest vármegyében ...” című mappát a Pest Megyei Levéltár őrzi. PML. XV. 6. 18/11. 59
