Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
pókban végezték a tulajdonosok. Mindössze egy adat szól arról, hogy az egyik bérmunkás a „vőgy hajót bontotta” 1839. január 7-én.357 A malomtulajdonosoknak a kovácsmester feljegyezése szerint 1838-ban az alábbi nagyobb összegű kiadásai voltak a malom működtetésére:- március 5-én a bókony fákért fizetett Hajóson 5 forint 25 krajcárt és két hevedert csinált az ajtókra 3 és fél font vasból 12 krajcárért,- május 23-án kis ladikhoz készített 330 iszkábát, 40 krajcárért darabját, az 2 forint 12 krajcár volt,- augusztus 13-án Kézsmárki Mátyással hozatott 5 szál deszkát 3 forintért,- szeptember 25-én a ladikhoz 500 iszkábát vett 2 forintért.358 A vízimolnárok fontos feladata volt az őrlés mellett az elkopott malomkő megvágása. Az egymáson forgó kövek súrlódási felületére vájatokat, úgynevezett levegőcsatornákat vágtak.359 A molnárok a malomkő faragását malomcsákánnyal végezték, ami időnként elkopott, ezért élezni kellett. A csákányok élezése speciális szaktudást igényelt, amit a kovácsok végeztek jelentős pénzösszegért. Az 1838. évi 5 forintos csákányélezés egy ember 15 napi napszámbérének felelt meg. A fenti felsorolásban többször feltűnik az iszkába, ami rombusz alakú kovácsoltvas szeget jelent.360 Az iszkábát ellapított vaslemezből a sükösdi kovácsok is le tudták szabni, de vásárolhattak is a bajai kereskedőktől.361 Németh János sükösdi kovácsmester feljegyzéseiből kiderül, hogy a hajómalom építésére milyen költségei voltak 1843-ban.362 Munkavégzés Munkadíj forint krajcár Kalotsan az deszka árában attam 25 Bókon vásálásba Jóskának 5 Malom tsinálónak foglalóban 10 ladikhoz 100. szeget és 200. iszkábájér 1 30 deszka metzéshöz szükséges fák oda és visza vitele 33 Tzinnek és pózna veszszőnek való veszőjér füzettem 1 37 2-dik Apr Gergely Mihálynak atam 2 30 Egy fertál deszkájér 17 30 Pózna vesző és tzin meg vágásájér Simon Györgynek füzettem 1 357 TIM. A. 4817.2012. K. II. 163. 358 TIM. A. 4817.2012. K. III. 6. 359 Vö.: JUHÁSZ Antal 1960. 138. 360 Az iszkábát a XX. század népi visszaemlékezések szerint cigánykovácsok készítették, a történeti források tanúsága szerint a XIX. század elején a falusi kovácsok is készítették. SÓLYMOS Ede 2001. 164. 361 Az iszkábakészítő győri cigánykovácsok tevékenységéről Perger Gyula írt összefoglaló tanulmányt: PERGER Gyula 1995. 362 TIM. A. 4817.2012. K. III. 127-129. 57
