Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
Földművelő szerszámok, kisebb eszközök, edények készítése és javítása A jobbágyok egyik legfontosabb eszköze a kasza volt, amit a rét füvének levágására és a gabonaneműek betakarítására egyaránt használtak.222 A kaszás aratás a Sükösddel szomszédos Tolna megyei Sárközben az 1860-70-es években terjedt el.223 A Kalocsai Sárköz Duna-menti falvaiban a XIX. század első felében még a sarlós aratás dominált.224 Németh Ádám 1844 júliusában Gyuka Jánosnak egy új sarlót adott 45 krajcár értékben.225 Az akkoriban használatos fogazott élű sarló pengéjét aratás előtt a kováccsal rendszeresen megéleztették a földművelő gazdák. Kuzman Jánosnak két sarlót „fogazott” a kovács a fent említett nyá226 ron. A leginkább favágásra használt kaszák javítását a XIX. század eleji vármegyei limitációk szabályozták. Az 1812. évi kovács árszabás előírta, hogy a „Kasza pántolás oda tartozó szeggel karikával a’ Gazda vasából” 12 krajcár összegű lehetett.227 A kontós-könyvekben szereplő gyakran szerepelnek a következő bejegyzések: kasza „pántolálás”, „igazítás”, „kaszadeszka”, „kaszaörv”, „kaszakarika” készítés. A kaszavas nyélbe keskenyedő vége jelentette a kaszanyaka.t, és a kaszát a nyélre erősítő fémgyűrűt nevezték kaszaörvnek.228 A kaszaverő kalapács és a hozzá tartozó üllő „igazítása” általában 18 krajcárba került. Egy új kaszakalapács körülbelül 50 krajcárt ért, ennyiért készített ugyanis 1845-ben Sipos Pálnak egyet a kovács.229 A XIX. században a szőlő valamennyi munkáját egyetlen munkaeszközzel a négyzszögletes nagykapával végezték a Duna-Tisza közi jobbágyok.230 Az elkopot kapák élét és fokát a kovácsok „igazították”, a munkaeszköz eltörött „nyakát” forrasztották.231 Egy „vermelő kapa” 1 forint 57 krajcárba került 1836- ban.232 A falusi kovácsmesternek a fúró-faragó, ügyeskezű ezermesterhez hasonlóan szinte minden vasmunkához kellett értenie. Tudta ezt a falu népe is, ezért nemcsak a kisebb mezőgazdasági eszközök meghibásodása esetén keresték fel a kovácsukat, hanem a konyhában, az udvaron használatos edények, szerszámok reparációját is a kovácsra bízták. A kontós-könyvekben hemzsegnek a piszlicsá- ré javítási munkák feljegyzései. “2 A Duna-Tisza közén használt kaszálóeszközökről lásd: KOTHENCZ Kelemen 2010. 202-206. 223 ANDRÁSFALVY Bertalan 1965. 8. 224 BÁRTH János 1989/b. 379-380. 225 TIM. A. 4817.2012. K. III. 116. 226 TIM. A. 4817.2012. K. III. 80. 227 BÁRTH János 1987. 178. 228 Vö.: BÁLINT Sándor 1976. 540. 229 TIM. A. 4817.2012. K. III. 162. 230 KOTHENCZ Kelemen 2010. 210. 231 TIM. A. 4817.2012. K. I. 37.; II. 69. 232 TIM. A. 4817.2012. K. II. 219. 39
