Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Sztrinkó István - Életpálya

mófa, szorítófa, stb.); lakásbelső (kunyhó, egyosztatú ház, többosztatú ház helyiségeinek bebútorozása, a bútorok hagyományos rendje, az ebben végbement változás); a szoba ünnepi célra való felhasználása, kultuszhellyé tétele (lakodalom, ravatalozás, a szoba, tisztaszoba funkciói). Mindezeket még lehetne sorolni, de ezekről önálló cikkek vagy hosszú bekezdések állnak rendelkezésünkre annak bizonyítékaként, hogy mennyire központi és összetett témakör az építkezés, mennyi mindent sürít magába és azt, hogy Sztrinkó István miként igyekezett ezeket kibontani a szélesen értelmezett, településrendszerbe is beágyazott témakörből.

Az építkezés kutatása során a legkülönbözőbb épületekbe, azok legkülönbözőbb tevékenységet folytató gazdáinak lakásaiba, melléképületeibe is bejuthatott, s egymás mellett szemlélhetett különböző anyagi helyzetű, társadalmi státusú, eltérő mesterséget űző embereket. Felmérhette ezek tárgyi környezetét, napi életének, munkájának színterét. Igazi muzeológiai téma ez, ha ekként közeledik hozzá valaki. Ő pedig tudatosan élt ezzel a lehetőséggel, és egész programot, kutatási tervet épített rá, ennek bizonysága és alapja az összeállított bibliográfiája s e témakörben megjelent több írása, előadása.

Végső célja volt az, hogy az építkezéshez hasonlóan az egész terület népéletét, annak múltját és jelenét, történeti és táji változatait feltárja. Teljes és mélyben gyökerező, a mikro-jelenségeket is feltáró képet szeretett volna tágabban értelmezett szülőföldjéről rajzolni. Tudatosan számolt azzal a tényezővel, hogy ebbe a világba beleszületett, ebben otthon van, és képes belülről is szemlélni, megérteni. Akik egy csapatba tartoztunk, tudatosan vallottuk, hogy a világ befelé is végtelen, hogy nemcsak a külső nagy összefüggések a fontosak, hanem az apró jelenségek is mindig tovább osztódnak, újabb és újabb burok fejthető le hagymahéj szerűen minden jelenségről, de ez sohasem zárható le, minden újabb ismeret még újabbak megismerésére, belső összefüggéseire világít rá. A csillagász és a mikrobiológus egyformán a végtelent kutatja. Számtalan éjszakába nyúló tábori beszélgetés témája volt ez. Hagyatékában pontosan leírva nem találkoztam e gondolatok rögzítésével, ám a beszélgetéseinken kívül évi munkatervei - akkor még a múzeumnak és a muzeológusnak ilyet is kellett készíteni - jelzik ilyenfajta elképzelését.

Az első s talán legtöbb vívódást okozó megoldandó kérdés a földrajzi értelemben vett kutatási terület meghatározása, pontos körülírása volt. Nem az okozott nehézséget, hogy mit értünk Duna-Tisza köze vagy Kiskunság, illetve Bács-Kiskun vagy Homokhátság alatt, hanem az, hogy ebből mennyi

185