Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)
Sztrinkó István - Életpálya
kát. Egykori gimnáziumával is szoros kapcsolatban állt, s szakdolgozata anyagának gyűjtésekor bejárta a megyét, szorgalmasan látogatta a múzeumi könyvtárat, adattárat, segített a kiállítások készítésében, a leltározásban, s módszeresen gyűjtötte saját könyvtárába a megyére vonatkozó irodalmat, régi kiadványokat is. Nemcsak állás várta Kecskeméten, de ő maga is készült ennek betöltésére; igyekezett a lehető legjobban felkészülni; a múzeumi munkát hivatásnak és életformának tekintette és nagyra törő terveket dédelgetett. Amint munkába állt, konkrétan is, immár nemcsak kívülről, megismerkedett feladatával; felmérte lehetőségeit, módszeres programot dolgozott ki annak érdekében, hogy rábízott kutatási területének, a megyének múltbeli és mai népéletét hogyan tárja fel minél alaposabban és teljesebben; mindezt gyűjteményi anyaggal is igazolja és bemutathatóvá tegye. Abból indult ki, amit már jól ismert. 1978-ban jelent meg Bács-Kis- kun megye népi építkezésének irodalma című munkája, ami szakdolgozatára épült, de ennél, mint önálló munka már tovább ment, s kijelölte a fontos pontokat, a feltárandó fehér foltokat. Célokat jelölt ki, irányt szabott magának hosszú időre. Rendkívül fontos dolog az, hogy egy, a pályáján elinduló kutató olyan kutatási területet, témát válasszon, amely a közösségi életben is központi helyet foglal el; számtalan életmegnyilvánulással, az élet mennél több lényeges területével érintkezzék; s ahonnan természetes kilátás nyílik a múlt és a jelen viszonyaira; alapfeltétele az egyéni és közösségi életnek; jó és sokoldalú forrásanyaggal bírjon; önmagában véve is kellően gazdag, sokrétű, változatos. Az építkezés ilyen téma. Ennek tudatában volt és gyakran beszélt róla. S hogy nemcsak az emlékezet láttatja így, hanem valóban így gondolkodott, annak bizonyítékai azok a cikkek, amelyek e témakörből megjelentek, és az építkezés témaköréhez más-más oldalról közelítenek: technikai oldal (primitív faltechnikák, a réti mészkőből való építkezés, kör alaprajzú épületek, s minden munkájában a pontos mesterségbeli készítési módja a falnak, födémnek, tetőnek, stb.); a forma (alaprajzi elrendezés, tetőformák, homlokzatok, stb.); a háztípusok (tüzelőberendezés, füstelvezetés, alaprajz, stb.); az építkezés mint művészet (arányok, díszítettség, nagy stílusok hatása: barokk, klasszicizmus, szecesszió, új törekvések); a táj adta és kereskedelem útján bekerült anyagok (nád, sövény, sár, hant, homok, kő, stb., migráció, tanya-város viszonya, árucsere); a mesterségbeli tudás (nádazó, falverő, sövényfonó, vályogvető emberek, hivatásos ácsok, kőművesek); az építkezés szerszámai, eszközanyaga (nádverő, návarrótü, lapocka, nyo184