Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)
A Duna-Tisza köze mint alakuló emberi táj - Táji adottságok
A DUNA-TISZA KÖZE MINT ALAKULÓ EMBERI TÁJ1 A Duna-Tisza köze, ezen belül is főként Bács-Kiskun megye az úgynevezett létező szocializmus idején különleges és sajátos utat járt be. Azok közé a vidékek közé tartozott, amelyet a mindenütt erőszakolt kollektivizálás, a magángazdaságok teljes felszámolása, a lakosság termelőszövetkezetekbe való gyors, szinte átmenet nélküli beerőszakolása hosszú ideig elkerült; ahol, ha ilyen jellegű változás végbe is ment, szabadabb, rugalmasabb megoldásokat találtak. Az emberek nem érezték olyan kifosztottnak magukat, mint pl. Hajdú-Bihar, Szolnok vagy Somogy megyében. Több ezt támogató földrajzi, történeti, politikai tényező s a szerencsés véletlen is közrejátszott abban, hogy ez így alakult. TÁJI ADOTTSÁGOK A Duna-Tisza köze tájilag három nagy régióra tagolódik. A legdélebbi részen a történeti Magyarország egyik legkitűnőbb termőföldjével Bácska büszkélkedhetett. Ennek nagyobb része ma az országhatáron túlra esik (Zenta, Kishegyes, Szabadka, Magyarkanizsa, Újvidék), s csak néhány település tartozik ma Magyarországhoz (pl. Csávoly, Jánoshalma, Felsőszentiván, Tompa). Nagyobb része a Homokhátságba jelent átmenetet. Másik, szintén jó termőtalajú rész a Duna bal partja, a Solti-síkság, a Kalocsai Sárköz, amely a vízszabályozások előtt élő és kiterjedt ártér volt északon élő, délen inkább pangó vizekkel, szinte áthatolhatatlan növényzettel; illetve a Tisza jobb parti része, melynek öntéstalaja nyugaton a homokig terjed. Mindkét folyómente ki volt téve az áradásoknak, de az itt élő népesség a fokgazdálkodással, halászattal, vadászattal, gyümölcsészettel és gyűjtögetéssel jó hasznot vett belőle. A kettő között terült el a Bácskától északra 1 Az itt következő fejezet rekonstrukciója a Sztrinkó István által alkotott képnek. Benne megjelent írások, kéziratos megjegyzések és részletek, eszmecserék során elhangzott gondolatok egyaránt helyet kapnak. 13
