Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A kávé - Levesek, mártások, főzelékek
Feltettük a húst... A disznó bármelyik részét, disznó nyelviből nagyon finom tárkonyos pityókalevest lehet csinálni - abból mindig azt csináltuk... a mai napig is. Egészben meg kell főzni a nyelvet, hagymát bele. Ha megfőtt, a pityókát is beletették kockára vágva, azt is megfőzték. Végül habarás: tojás, tej, liszt. Tárkonyt is tettek bele. Nagyszombaton, amikor megfőtt a húsvéti füstölt sonka, a főzőlevét nem dobták el, hanem egyes házaknál a tárkonyos leves alapleveként hasznosították. Amibe’ a sonka főtt, a levébe’ csináltunk tárkonyos levest - rendesen, mint a másik tárkonyos levest. Amikor a hús megfőtt, kivevődött, utána pityókát és tárkonyt belé, és téjfölös eresztéket. Krumplileves: Pityókaleves A pityókaleves, vagyis a krumplileves gyakori étel volt, hetente többször is fogyasztották. A XX. század első felében a hagyományos, „régi” receptek szerint főzték a háziasszonyok. A későbbiekben már a család egyéni ízlése szerint számos változatban ismeretes. Újabban vegeta fűszerkeverékkel ízesítik. Először felforralták a vizet. Amikor már forrt a víz, beletetteék a kockára vágott krumplit. A levesekben mindig kockára vágott burgonyát főztek. Amint megfőtt a krumpli, elkészítették a rántást: zsíron apróra vágott hagymát dinszteltek meg, egy kis őrölt paprikával ízesítve, majd hideg vizet adtak hozzá, simára kavarták, és belekeverték a levesbe. A petrezselyem vagy a zeller zöldjét csak a legvégén tették bele. Ez soha nem maradhatott el, mert az jó ízt ad a levesnek. Ez a leves is egytálétel volt: egy jó leves, kivitték a mezőre is. Ha nehéz fizikai munkát végeztek, adtak mellé kifőtt tésztát: túrós vagy diós metéltet. Ha csak egy mindennapi mezei munkán volt az egész család, akkor ezt fogyasztották ebédre. Ha mindenki a mezőn vót, egy levesen vótunk. Akkó’ nem értek rá kétfélét főzni. Szárazbableves: Fuszulykaleves, szárazfuszulyka-leves A szárazbableves is hagyományos módon készül napjainkban: a mai idős asszonyok is anyáik receptjei szerint főzik. Este beáztatják a szárazbabot, másnap az első főzőlevet leöntik róla, majd vizet forralnak, és abba teszik fel a babot főni egy kis vöröshagymával. Ám zöldségeket nem főznek bele, végül szintén hagymás rántást adnak hozzá, és ízlés szerint savanyítják. A fuszulykát megpucolom este, megmosom, hideg vizet tőtök reá. Egyszer én külön megfőzöm, van az a sötét leve, azt leöntöm, elöntőm. Mikó’fől a másik víz, tiszta víz, akkó’ a fuszulykát öntöm abba - a fövő vízbe, mindig forró vízbe! Meg vöröshagymát belevágok picire, apróra, és sót teszek bele - aztán evvel így fői. Nincs bezöldségelve, csak így, tiszta magába’... Amiko megfőtt, rántást csinálok neki, abba én egy kis paradicsomlevet szoktam önteni. És akkó’ olyan jó, szép színe van a levesnek... Amikó’ megfőtt afuszulyka, a rántást teszem belé. Az 83
