Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A kávé - Levesek, mártások, főzelékek
Tojásos salátaleves: Salátaleves A gazdasszony először előkészíti a salátát a főzéshez: Ó, a salátaleves, az nagyon munkás... Mert azt ugye le kell szedni, nagyon át kell pucolni, azt se tudom, hányszor mosom meg... Közben már a tűzhelyen melegszik a víz: S akko, miko a víz fő, aztat megvárom, akko teszem belé, s akkó’ fokhagymát, s akkó’, miko meg van főve, akkó tojást rántok, kockára felvágom: négy-öt tojást. A levesbetét úgy készül, hogy a felhevített zsíron a felvert tojást megforgatják, két oldalát megpirítják. [Egészben, nem keverik rántottaként, hanem omlett lesz.] Úgy a lábasba’ benne kockákra vágom, s teszem bele a salátába. Tejet vagy tejfölt is teszek bele. Az nagyon finom, a fokhagyma miatt persze, az kell az ilyen salátalevesbe. Gyermekkoromba’ is vót. Vadsalátaleves: Papsalátaleves A papsaláta tavaszi vadsaláta növény: kerek lapija van és kicsi fehér virágja. Hagyományosan leves készül a levelekből. Először az apró kockára vágott szalonnát megpirították, majd vizet öntöttek rá, sót, fokhagymát és ecetet tettek bele, és forralták. A papsaláta leveleit megmosták, majd leforrázták, és hozzáadták az alapléhez. (Mint ahogy a gombát is szokták.) Mikor a leves már lobogott, egy kis habarással (tej és liszt) sűrítették be. Tálaláskor a kockára vágott tojásomlettet is beletették. Reggelire és ebédre is fogyasztották. Salátaleves: Kapros leves, kapros salátaleves A kapros salátaleves a szentkirályi paraszti konyha igen kedvelt levese. Egyesek szerint: a legfinomabb levesünk! Feltették a vizet forrni, majd ha már forrt, beletettek egy füstölt csontot a disznóvágásból és egy fej hagymát. Amikor ezt megfőzték, a megtisztított, apróra vágott salátát, és kaprot tették bele, majd néhány percig főzték, és habarást (tojás, tej, liszt) csináltak hozzá. Esetleg még egy kis rizskását is tesznek bele, ám a kapor adja az étel jellegzetes ízét. Sóskaleves Tavasszal, a kertben termesztett vagy a mezőn gyűjtögetett vadsóskából készítették, amikor még gyöngék voltak a levelek. Ám többnyire a vadsóskát szedték meg levesnek, tavasszal. Először feltették a vizet a tűzhelyre, és felforralták. Ha már főtt a víz, beletették a megmosott és a szárától megtisztított sóskát és egy kevés rizskását. Amikor megfőtt a rizs is, akkor eresztéket (tojás, tej, liszt) kevertek hozzá, és már csak össze kellett forralni. E könnyű leves mellé általában főtt tészta volt a második fogás. 79
