Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A hús
A báránysült vagy a fél bárány megtöltve, a tőtött bárány hagyományos húsvéti étel, ám a módos házaknál év közben is előfordul vasárnapi ebédre. A mészáros felesége így készítette a vasárnapi ebédhez: A töltelékhez öt-hat keményre főtt tojást használt fel, melyet villával összetört, vagy megreszelte. Ehhez adott egy kis apróra vágott zöldség zöldjét, kockára vágott füstölt szalonnát, egy kevés sót, majd két nyers tojást - az köti össze. A bárány mellrészében óvatosan egy lyukat alakított ki, amelybe behelyezte a tölteléket, majd bevarrta. A kizsírozott tepsibe rakott hús alá egy kis vizet öntött, beletette a húst, majd a tetejére keresztben négy-öt nagy szalonnacsíkot helyezett. Előfűtött kemencében sütötte, közben locsolgatva. Egy népes parasztcsaládban így készült a húsvéti töltött bárány: Egy fél bárányt megtőtöttünk - nagy vöt a család. Kettévágták a bárányt félbe, s akkó’ azt megtőtöttük, s akkó’ azt egészbe’ megsütöttük. A töltelékhez húsz-harminc darab tojást főztek meg, valamint legalább tíz tojást nyersen is hozzá kellett adni. Belekerült még apró kockára vágott szalonna, egyesek a bárány belsőségét is beleteszik. A fűszerezéshez só, bors, fokhagyma és petrezselyem zöldje volt szükséges. Egy kevés kenyeret azért gyúrtak a töltelékbe, hogy szívja fel a szalonna kisülő zsírját. Ebből egy finom massza lesz, a nyers tojás fogja össze. Aztán a báránynak a bőre alá bé kell nyúlni, kézzel úgy főszedni, hogy a külseje ne lyukasodjon meg, minél több tőtelék beleférjen. Amíg csak bé tudtunk nyúlni, bényúltunk: oda elő, a lapockája alá, hátul pedig a’ ódalrészt lehet a legjobban megtőteni. Azt a masszát oda bétömjük, és tűvel-cérnával összevarrjuk. A tetejére kakastarajra összevágott szalonnát teszünk. A kemencébe egészen egy nagy téglalap-tepsibe belétesszük, kicsi vizet tőtünk belé s olajat. Míg sül, kétszer-háromszor átlocsoljuk. Két óra sülés kell neki. Egy kis darabot ebből is el szoktak vinni a húsvétvasárnapi misére szenteltetni. Amikó’ hazajöttünk a templombó’, akkó’ egy abroszt leterítünk az asztalra, és a szentednek se a csontjait, semmit nem szabad az állatnak kidobni, se a tojás héját - azt a tűzbe’ el kell égetni. Míg a juh csontos húsából tokányféléket főztek, a tompjából pedig fasírt készült szalonna hozzáadásával. Megvolt a megszokott módja annak is, hogyan lehet elvenni a juh húsának fagy- gyúízét. A feldarabolt húst egyszer le kellett forrázni, majd ha fellobbant a víz, vagyis forrt egyet, akkor leszűrték róla a habot. Csokorba összekötött szárított zellerlevelet tettek bele, mely elveszi a juhhús kellemetlen szagát. A baromfi Ha a parasztcsalád tehette, a vasárnapi ebédre tyúkot vagy kakast vágtak, a hízott libák és kacsák húsa pedig főleg őszi vasárnapokon került az asztalra. A tyúkhúsból készült a vasárnapi húsleves. A leveshúst a leveszöldségekkel vagy valamely mártással fogyasztották el főve. Az is előfordult, hogy a főtt húst átsütötték, 73
