Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A sokszínű erdélyi és a székelyszentkirályi konyha
Egyes ételeket hol háromszékiesen, hol udvarhelyszékiesen készít. Az új keletű leves, a tárkonyos csorba ízesítésének módja is eltérő: Háromszékben csak füstölt disznóhúst főzünk, mikor a hús megfőtt, abba belevágjuk az apróra vágott tárkonyt, utána rizsét és krumplit tetszés szerint. Besűrítjük egy tojássárgából készült eresztékkel, kicsi tejföllel, ecettel és cukorral. Itt viszont a hús marad, a murkot, a petrezselyemgyökeret egy kis olajban megdinszte- lik, apróra vágva, leszórják liszttel ezt a dinsztelt zöldséget. Hozzáteszik a füstölthúsléhez, ehhez jön a krumpli és a tárkony, a rizs kivételével - és nem jön rá tojásos eresztés, csak egy kis tejfölös-lisztes habarás, és azzal felforraljuk, itt viszont nem tettek bele mindig orjost. A levesek fűszerezése tekintetében is voltak különbségek, például a szárazbableves esetén: Háromszékben ritka vót, hogy füstölt csont ne legyen abba a paszulylevesben. A disznó orjos részét mindig beletettük, s ez egy kiváló, finom, pikáns ízt adott. Háromszéken mindig főztünk a paszulyból egy fokhagymás paszulylevest. Fehér paszulyból készül, és öt-hat cikk fokhagyma is van benne, és a végén be kell ereszteni, semmi rántás nem jön hozzá, s egy pici ecet. Ezt itt Szentkirályon nem főzik. A káposztaléleves is eltérő módon készül: Szentkirályon az agyasleves a disznótorkor jellemző, nálunk úgy is hívjuk, hogy agyasleves. Agy, apróra vágott disznóhús, egy hagyma, rizs. A káposztaléleves fele káposztáié, fele víz, egy gyenge rántással beeresztjük, s azt is összefőzzük, míg a rizs megfő. Se tejszín, se torma, se murok... Itt Szentkirályon pedig murkot is tesznek bele, tormát is. A káposztasavanyítás is hasonló módon történik, némi különbséggel: Ugyanazokat a fűszereket használják: kapor, csombor, torma. De Háromszékben nem tesznek kukoricát a hordó aljába. Szentkirályon pedig egy-egy cső kukoricát tesznek a hordó aljába. Itt van, aki céklát is tesz a kádba, és a káposzta olyan rózsaszínes lesz tőle. Megmosva, úgy hajasan teszik bele a céklát. Gyönyörű színt kap a lé, rózsaszíneset. A karácsonyböjti étkezés eltérő szokásai: Háromszékben a mákos lőnye volt - itt ez nem volt, hanem mákos puliszkát főztek. A tövös nevű, karalábét helyettesítő zöldségről: Háromszékben a föld nagyon jó, ott sajnálják ilyen jelentéktelen növényeknek használni, náluk még a takarmányrépát is kevesebbet termesztettek, inkább a krumplit - azon volt a hangsúly. A tövös inkább a sovány földet szereti. Ezt a növényt itt termelik, palántolják - karalábéfajta, répapótló. Itt a föld nem olyan jó, volt sok takarmányrépa s ez a tövös. Szeretik az állatok, a húslevesbe is dobnak bele, a régiek... A románoktól átvett csorba Szentkirályon csak a 2000 utáni években kezdett meghonosodni: A csorba a románok fő levese. Háromszékben már a II. világháború előtt is volt, de az 1930-as években, gyermekkoromban még nem volt. Szentkirályon nyolc éve ettem először. A napjainkban közkedvelt vinette is jóval később került be a szentkirályi konyhákra: Háromszékben a háború előtt is volt. Szentkirályon az 1950-60-as években kezdték el készíteni, kisütve, kikavarva eltettük télire. A mélyhűtő előtt üvegekben kidunsztoltuk, lekötöztük, s megállt. 146
