Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)

A sokszínű erdélyi és a székelyszentkirályi konyha

igen sok péntek van, mert a mészárszékben nem lehet húst kapni, s nyárig már a karácsonyi vágott disznóhús elfogy. így a péntek megszaporodik úgy, hogy hetenként három-négy péntek is van. Na de én szeretem a fuszulykalevest is még a mai napig, s így akkor is jó volt.”

A nagy szegénységben az emberek örültek a legegyszerűbb ételeknek is - és a társas munkák közepette igen jól el is szórakoztak:

„Este összegyűltek a szomszédok, leányok s legények, fiatal asszonyok, s megkezdődött a munka, s utána csakhamar a nóta. Énekeltek, ahogy tudtak, s közben-köz- ben az idősek meséket mondtak, s utána jó nagyokat kacagtak. Ezenközben a kályhán, vagyis a füttőn a fazékban főtt a tejes kukorica a kalákások számára, s amikor felfogyott a fosztani való, vagy ha nem is fogyott fel, de már tizenkét óra eljött, akkor előkerült a fazékból a főtt kukorica, s használt abból mindenki, amennyi neki kellett. Utána kezdődött a játék a fiatalabbak között; ami abból állott, hogy a legények a lányok szoknyájuk alját jól megtöltötték kukoricalapival. Ilyenkor úgy nézett ki a lány, mint egy kisebbfajta szénaboglya. Sorba mindegyik lányt megtöltötték, s a többiek jó nagyokat kacagtak ezen.”

A hajdani lakodalmak étkezési rendjére is visszaemlékszik, itt már a II. világháború utáni időkre, az 1960-70-es évekre:

„Amikor még csak három nap van hátra a kitűzött esküvő napjáig, megkezdik a konyhán az előkészületeket. Ilyenkor minden meghívott viszen a konyhára az ő tehetsége szerint, ki-ki amennyit akar, s megkezdődik a készítés, amit a szakácsnők végeznek. Van legalább hét vagy nyolc szakácsnő, ezek közöl amelyik a legjobban érti a főzés módját, az a főszakács, s annak az irányítása alatt végzik a többiek a szükséges tennivalókat, a háziasszony pedig a kezükre adja, ami szükséges. Legelőször a laskatésztát gyúrják meg, mert minden ilyen lakodalom alkalmával szoktak laskalevest főzni. Azután kezdődik a sütemények készítése. Négy- vagy ötféle süteményt is sütnek, aki amelyiket szereti, azt egye. Azután megsütik a kenyeret és a kalácsot. Az is többféle töltelékkel van töltve, van mákos, diós és ha van, akkor ordás kalács, de a téli időszakban nincsen orda, s így valamilyen másféle töltött kalácsot sütnek. S amikor már kenyér, kalács, sütemény készen van, kezdődik az ételkészítés.

Amint mondám, laskalevest főznek majorsághússal, s utána a legtöbb helyen töl- telékes káposztát. Azután kezdődik a sült előkészítése, s akkor már elérkeztünk az esküvő napjára.”

A „néptanács” hivatalos helyiségében megtartott esküvő után a násznép a lakodalmas házhoz megy:

„De ekkor már az asztal meg van terítve.

Amikor már a java része megérkezett, a szót szóló elhallgattatja a muzsikát, és az asztalhoz ülésre szólítja fel a násznépet. Ilyenkor az asztalfőn mindig a vőlegény és a menyasszony foglal helyet, s utána a násznagy és a keresztszülők, s csak azután a többi vendégek. Amikor már mind elhelyezkedtek, beteszik a pálinkásüvegeket, de nem üresen, s melléje kalácsot, abból használhat minden vendég, amennyit akar. Ezalatt a konyhán a szakácsnők tálalják a laskalevest. Rendesen van kiszolgáló személy

144